122634. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső vagy elektronsugárcső

Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122634. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — M. 5290. ALAPSZÁM. Elektroncső vagy elektronsugárcső. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin, A bejelentés napja 1938. évi július hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 10-ike. A találmány elektroncsövekre vagy elektronsugárcsövekre, kiváltképen eró­sítőcsövekre, fotocellákra, Braun-féle csövekre és elektronmikroszkópokra vo-5 natkozik. A találmánynak alapja az a felismerés, hogy különböző vastagságú, különbözőképen előállított és különböző anyagú fóliák, pl. ezüstfóliák a mintegy 100—1000 Volt és nagyobb sebességű 10 elektronokkal ellentétben leglassúhb.elek­tronok részére is, tehát olyanok részére, amelyek energiája mintegy 20—50 Volt, rendkívül nagy mértékben áteresztek, s ilyen energiájú elektronok a fóliát észre­i5 vehető sebességveszteség és irány változás nélkül járják át. Ez a felismerés lehetővé teszi, hogy e fóliákat elektroncsövekben vagy elekticn­sugárcsövekben mindenütt ott használ-20 hassuk, ahol gyakran hálók használatát ajánlották. A fóliák használatának az előnye abban van, hogy a fólia mindenütt egyenletesen ereszti át az elektronokat, míg hálónál vagy rácsnál a szemek, illetve 25 a közbülső terek az elektronokat jól át­bocsájtják, de egyéb helyeken lényeges elektronelnyelés történik. Mir. der. üti, ahol ez az elnyelés nem kívánatos, fóliákat használhatunk. 30 A találmány értelmében az elektron­csövek vagy elektronsugárcsövek egy vagy több ióliát tartalmaznak, melyet úgy rendezürk el, hegy az eelktrcick energiája a fólia helyén legfeljebb 50 Volt. 35 A találmányt a rajzok kapcsán közeleb­lebbről megjarázzuk meg, melyekben a találmány szerinti csövek néhány kiviteli példáját tüntettük fel. Az 1—3. ábrákon azonkívül az áttekinthetőség kedvéért a csőfalat magát nem tüntettük fel, csupál ^Q csak az elektródákat rajzoltuk vázlatc san. Az 1. ábra egy cső elektródáit mutatja. (K) a kaíóda, mely a leképezendő tárgy, amely vagy önmaga bocsájt ki elektroné 45 kat vagy elektronok sugározzák be, úgy, hogy azon elektronok visszaverődnél-. vagy új elektronok váltódnak ki. 1 kateda előtt van az (F) fólia, melynek : katódával szemben csekély, azaz 50 Volt- so nál kisebb, pozitív potenciálja van. A; elektronok tulaj dónké peni gyorsítása a: (E) hengerelek! re da révén történik, meh esetleg további elektródákkal együtt működve, az. elektronokat a szükségei 55 sebességre készteti és azokat a megkíván, módon koncentrálja, úgyhogy valamely felfogón pl. az (L) világítóernyőn a (K) kateda elektronképe áll elő. Az (F) fólií hatása tehát hasonlatos egy plánparale 60 lemezhez, amint az a fényoptikából is­meretes. A fényoptikában lehetséges, hogy lencsével plánparalel lemezen át egy tárgyat leképezzünk. További kivitelt mutat a 2. ábra. Itt 65 több (Ej) és (E2 ) elektróda és két (F^ é; (F2 ) fólia látható. Az első (F^fólia megin: közvetlenül a katóda közelében van. .A fólia a katódától nézve demborúra gör­bített, úgyhogy a katóda és a csekéh 70 pozitív töltésű fólia között az elektronéi számára gyűjtőlencse alakul ki. Az (E^ henger az elektronokat nagyobb sebes­ségre készteti. Hegy az (E3 ) és (E 2 ) hen­gerek között a potenciál áthatását el- 75 kerüljük, az (E2 )-nek az (Ej) henger felé fordított oldalát rés: ben az (F2 ) fóliával zártuk le, mely a rekesszel ellátott (E2 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom