122633. lajstromszámú szabadalom • Berendezés billenőfeszültségek létesítésére

Megjelent 1940. évi január hó 2-á». M A G Y A E KI RÁ LYI ^^Sfi SZABADAMUL BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133633. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. JE. 5286. ALAPSZÁM. Berendezés billenőfeszültségek létesítésére. Allgemeine Elektricitäts- Gesell schalt, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi június hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 29-ike. Ismeretes, bogy Braun-féle elektronsu­gárcsövek, kiváltképpen nagyvákuumú csövek, csaik akkor működnek kifogástala­nul, hiba- és torzításmentesen, ha azokat 5 az ;anódához, vagyis többnbyire a földhöz képest, részarányos terelőfeszültséggel működtetjük. Ennek az oka ama mezőtor­zításokban keresendő, melyek a rész aránytalan működtetésnél a terelőtérben 10 fellépnek. A fellépő hibákat magában a Braun­féle csőben is kiküszöbölhetjük, még pe­dig leghatásosabban úgy, hogy vezérelt , járulókos elektródákat iktatunk be. Ez a 15 rendszabály azonban felmondja a szolgá­latot, ha csak a szokásos csövek állanak rendelkezésünkre. Ebben az esetben a részaránytalan terelőfeszültségeket rész­arányossá kell változtatni; a részarányé 20 sító, tagnak az elektronsugároszicillográ­fiában való általános használatakor a fre­kvenciától függetlenül kell működnie, azért erre a célra majdnem kizárólag olyan erősítő kapcsolás jön számba, mely-25 nél az erősítőcső fázisátfordulását hasz­náljuk ki. Eme erősítő kapcsolás azonban összetett készüléket igényel, melynek a felépítése nem áttekinthető. Továbbá — és ez a feladat éppen a billenői eszültsé-30 gek részarányos erősítésénél, tehát extrém széles frekvenciasávoknál — igen nehéz oly erősítőiket építeni, melyek pl. 10—106 Hz-ig és azon túl a frekvenciától teljeseai , függetlenül működnek. Kívánatos tehát, 35 hogy közvetlenül részarányos billenőfe­szültségeket állítsunk elő, melyeket eset­leg nemcsak Braun-féle csövüknél, hanem. minden egyéb billenőfeszültséggel működ­tetett berendezésnél használhatunk. A részarányos billenő feszültség előállí- 4» tásának feladatát legjobban az 1. ábrán tekinthetjük át, mely a szokásos billenő­kapcsolást szemlélteti. Általában feszült­ségelosztóként kiaelakított (1) feszültség­forrásról a (2) töltőcsövön vagy pedig 45 ohmos ellenálláson át töltődik fel a billenő­feszültséget létrehozó (8) kondenzátor. A kisülés rácsvezérlésű gáz- vagy gőztöltésű (4) kisütőedényen —• tiratronon — át tör­ténik, a kondenzátor feszültségét az (5) 50 és (6) szimmotriás ellenállásokon át a Braun-féle cső (7) terelőlemezeire visszük. Hogy lehetőleg állandó egyenfeszültséget kapjunk, azokat akként kell kialakítani, hoigy a váltóáram számára rövidzárlatot 55»^ alkossanak. Mivel azonkívül az újabb edé­nyeknél majdnem kizárólag hálózati csat­lakozás van, az egyenfeszültségnek nem­csak a földdel szemben van lényeges ka­pacitása, hanem általában, miként az az 6ö> ábrán fel van tüntetve, egyik pólusával földeltnek kell lennie, hogy a hálózati za­varokat kiküszöböljük. Ennek következté­ben az (5) sziimmetriaellenállás a váltó­áram számária rövidre van zárva és a (7) 65 terelőlemezek részarány talanul dolgoz­nak. Hogy az 1. ábrán feltüntetett, kapcsolás­ból járulékos utóerősítés nélkül részará­nyos feszültséget kapjunk, legközelebben 70> fekvő gondolat, hogy a j(3) kondenzátor és (1) feszültségforrás közé a (2) töltőcsőnek megfelelő további puffertagot kapcsoljuk-Ekkor a 2. ábra szerinti berendezéshez ju-

Next

/
Oldalképek
Tartalom