122586. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #ffi» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122586. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. P. 93&S. ALAPSZÁM. VillamoB kisütó'cső. N. V. Philips' GloeilampenfaforieJseii cégr, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi májas hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 8-ika. A találmány változó meredekségű villamos kisütőcső, melynél a katódához legközelebbi rács változó emelkedésű. Ismeretes, hogy ennek az ú. n. «expo-5 nemciális karakterisztikájú» cső alkalmazásánál szabályozóesőkónt torzítási je'jenségek következtében kevesebb zavar lép fel, mint az olyan csöveknél, melyeknél az első rács nem változó emelkedésű. 10 Kísérletek alapján azt találtuk, bogy mégis bizonyos esetekben zavaró torzítási jelenségek, mint keiresztmoduláció, stb. felléphetnek, még pedig különösen a nagy negatív rácsfeszültségek körzetébein. 15 Ha változó meredekségű csőméi a meredekséget a negatív rácsfeszülltségek függvényébein logaritmikusan feltüntetjük, az 1. ábra szerinti görbét kapjuk. Azt találtuk, hogy a torzítási jelenségeket még 20 jobban csökkentjük, ha arról gondoskodunk, hogy az 1. ábra szerinti görbe a nagy negatív rácsfeszültségek körzetébein laposabb lefolyású legyen, amit a találmány szerinti villamos kisütőcső alkalma-25 zásával érhetünk el. A találmány szeriinti kisütőcső oly elektródarendszert tartalmaz, melynél a katódához legközelebbi rács változó emelkedésű és amelynél rendszabályokat alkalmazunk 80 ama katódafelületrész közepes emisszióiképességének csökkentésére, amely a legszélesebb rácsnyílással, illetve legszélesebb rácsnyílásokkal szemközt van. Nagy negatív rácsfeszültségek esetén a meredeksé-35 get és áramot lényegileg azok az elektronok szabják meg, melyek a rács legszélesebb nyílásaival szemköali katódarcszbőil jönnek, minthogy a rácsinak a szűk nyílásokat tartalmazó része a nagy negatív rácsfeszültségeknek ebben a körzetében ejektrono- 40» kat többé gyakorlatilag át nem ereszt. Annak következtében, hogy a találmány szerinti csövet alkalmazzuk, az 1. ábra szerinti görhe az említett rácsfeszültségkörzetben kevésbé hirtelen lefolyású és a torzítások 45-is tetemesen csekélyebbek. A találmány egyik foganatosítása szerint a kitűzött célt azzal érjük el, hogy a katóda ama helyein, melyek a legszélesebb rácsnyílájssal illetve a legszélesebb rácsnyílások- 50> kai szemben vannak, azemissziófelüleiletpl. azzal kicsinyítjük, hogy emisszióalnyaggal a katóda hosszirányában csupán keskeny sávot borítunk. Továbbá ezeken a helyeken az emissziófelület egy részét tnem-eimitt- 55-tá'ló anyaggal vagy nem -emittáló testtel is boríthatjuk. Más foganatosítás szerint ugyanezt a hatást elérjük azzal, hogy a katóidafélületneík ama helyeit, melyek a katódához Jiegköze- 60* lehbi rács legszélesebb nyílásával, illetve legszélesebbb nyílásaival szemközt vannak, oly anyaggal borítjuk, mely kevésbbé jól emittál, mint a katóda többi részén alkalmazott anyag. így pl. a katóda felülíetét 65-bárium- és stronciumkarboinát keverékével boríthatjuk és az első rács legszélesebb nyílásaival szemközti helyekre csupán stronciumkarbonátot vihetünk fel, amely az említett keveréknél kisebb emissziójú. 70> A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábrán az előbb tárgyalt fajtájú görbe látható. A