122566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés agglomerált tüzelőanyag előállítására

Megjelent 1939. évi deeember hó 15-én. MAGYAR KIBÍLTI #Ö3Ä SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122566. SZÁM. Il/a. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — B. 14203. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés agglomerált tüzelőanyag előállítására. Beaudequin Jacques mérnök és Wormser Alfréd mérnök, mindkettő Trisay par Neuve-Lyre (Franciaország). A bejelentés napja 1938. évi június hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 10-ike. A találmány agglomerált tüzelőanyag és eljárás és berendezés annak előállítására. A találmány szerinti tüzelőanyag házi és ipari használatra, különösen gáz-5 fejlesztő-készülékek használatához alkalmazható, fénylő külsejű, a szemnek tetszetős, fajsúlya a vizeinél nagyobb, tisztán kezelhető, nem piszkít, összenyomással és lökéssel szemben nagy ellenállású, a szállt) lítás közbeni rakodási és kirakodási kezelésnél hulladékot nem ad. A találmány alkalmazható növényi ere detű sziéin-iagglomeir átoknak gyártásához és lehetővé teszi kiindulási anyagként 15 nemcsak a fa, hanem mindenfajta növény, mint pl. falevelek, rostok, füvek, gabonahüvelyek, stb.... általában: minden anyag alkalmazását, mely cellulózét tartalmaz. A találmány szerinti eljárás abban áll, 20 hogy a szén-bázisú anyagot — melyet előnyösen poralakú állapotba hoztunk és mely még szénhidrogéneket tartalmaz — 150 kg.-nál nagyobb, pl. 150—1500 kg./cm2 nagyságrendű nyomásnak vetjük alá oly 25 hőmérsékleten, mely elegendő ahhoz, hogy a szénhidrogének bomlása bekövetkezzen. Azt a meglepő jelenséget észleltük ugyanis, hogy elegendő nyomásnak az alkalmazása, pl. kb. 350—400 O hőmérsék-30 léten, a szén kitűnő agglomerálását idézi elő, minden kötőanyag hozzáadása nélkül. Ugy látszik — anélkül, hogy ez a magyarázat mint bizonyos volna adható — hogy a szén (C) és a szénhidrogének struktúra -35 változása megy végbe, amely — a hő és a nyomás ezen egyesitett hatása alatt — bizonyos kristályosodási állapotot hoz létre. Ha növényi anyagokból indulunk ki, úgy ezeket, előnyösen, két külön műveletben szenesítjük; az egyik az ú. n. „elő- 40 szenesítés", amely közben a faecetsavas (ú. n. pirolignozus) termékeket pároljuk le és melyet a kátránygőzök megjelenéséig folytatunk, a másik az ú. n. „végső szenesítés", amelyet azonnal a nyomás alatti 45-agglomerálás követ. A két szenesítő művelet között a kezelt anyagot aprítjuk. A kész termék reaktivitási vagy éghetőségi tulajdonságainak a javítása céljából alkalisókat, mint pl. nátriumsókat adha- 50-tunk hozzá, amelyek a tartalmazott szénhidrogénekkel való vegyülés által javító anyagokat hoznak létre. Az eljárás egy példaképem foganatosítás! módját a rajz kapcsán ismertetjük. 55, E példaképeni foganatosításí módban az eljárás négy egymástól külön szakaszra van osztva, a sorrend pedig a következő: Elő-szenesítés, aprítás, végiső-szenesítés, sajtolás. 60-Első szakasz: elő-szenesítés. Az (1) adagolótölcsérem beadagoljuk a növényeket, amelyeket előzőleg a kívánt nagyságra előkészítettünk, hogy azok, a (2) iplő-szenesítő kemencében szabadon ke- 55, ringjének; a (2) kemence foroghat vagy állhat és a szükséges meleget — közvetlenül vagy közvetve -— tetszőleges segédtűzhely révén kapja. Az elő-szenesítést zárt vagy nem zárt 7i> edényben végezzük, mérsékelt hőmérsékleteken, melyek a kezelt anyagok és higro-