122553. lajstromszámú szabadalom • Villamoshegesztő eljárás

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIBÁLYI #^3» SZABADALMI BffiŐSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 122553. SZÁM. VII/J. (XVI d.) OSZTÁLY. — X. 7672. ALAPSZÁM. Villamos hegesztő eljárás. Gesellschaft für Linde's Eismaschinen A.-G. München m ellet ti Höllri egfelskreuth-ban. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 13-ika. Ujabban új villamos hegesztő-eljárás vált ismeretessé, melynél a hegeslzitési varratra, por alakjaiban, alkáli- és alkáli földfómiek szilikátjaiból álló ellenállás-5 masszát raknak fel. A port egy helyen ínsgöimlesztik, a hegesztőelektródát az ömlesztőkbe mártjiák, majd az elektródá­ból az ellenállási massza ömlesztékén áit. a munkadairabhoa folyó árammal a masz-10 szát annyira felhevítik, hogy a munkada­rab anyagának szomszédos részei, vala­mint a|z elektróda bemerülő vége megöm­lednek és a hegesztési horonyban lerakód­nak. Az elektródát leolvadásának mérté-15 kében előretolják és egyúttal a he­gesztéso varrat mentén eltolják. Ily módon folytonos hegesztési eljárást ka­junfc. Ennek a muinkamódnak lényeges ismérve az, hogy az ellenállási massza 20 ömlesztéke az áramforrás, az elektróda és a hegesztendő tárgy alkotta áramkör­nek legnagyobb ellenállású helyre és igya közvetlen áraimátmenet folytán tetemesen felhevül; e felhevülés folytán az alap-25 anyag szomszédos réslzei és az elektróda bemerülő vége leolvadnak. A hivatkozott hegesztési eljárás minden ismert villamos hegesztési eljárásnál tete­mesen nagyobb áramerősségek alkalmazá-50 sát teszi lehetővé, úgyhogy egyrészt a régi eljárásoknál sokkal gyorsabban hegeszthe­tünk, másrészt az eddiginél lényegesein vastagabb munkadarabok egyetlen mun­kamenetben hegeszthetők össze. A hivat-35 kozotit eljárás kivitelénél váratlan zava­rok léptek fel. A fellépő folyamatok pon­tos vizsgálata folyamán kiderült, hogy aiz eljárásnak kifogástalan, feltétlenül biztos kiviteléhez a hegesztődrótnak a he­gesztőövbe tolási .sebességének akkorának íO kell lennie, hogy e (w) sebesség és a szó­banforgó hőmérsékleteknél az anyag kö­zepes hőmérsék -vezetőképességének háJ nyadoisa 1000/m = 1000 ingnél nagyobb legyen. A hegesztődrót előretolási sebes- 45 ségének és a hőniórsék-vezetőképességneik ej hányadosa azt jelenti, hogy a drótot oly sebességgel kell az ömlosztékbe tolni, hogy az ömleszitéknek magas hőmérséklete ne hatolhasson be a drótba és hogy a he- 50 gesztődrótnak alz ömlesztési hőmérsékletire hevített vége és a szobahőmérsékleten lévő drótrészek közötti hőesés egy, de legfel­jebb néhány mm-re korlátozitassék. A találmány szerint tehát a hegesztés- 55" hez az időegységben megömlesztendő já­rulékos elektródaanyag mennyiségéhez képesít aránylag vékony huzalokat hasz­nálunk és ezeket nagy sebességgel hajtjuk előre. Az új eljárás a következő megisme- 60 réséken alapslzik. A hivatkozott hegesztő­eljárás, melynél a hegesztésihez szükséges meleget szervetlen ellenállás-massza öm­leszt ékek fejlesztik, feltételezi, hogy az, öm­llesztőfÜTdő a legnagyobb ellenállás helye. 65 Miután a folyékony ellenállás-masszának a heyítőövet alkotó fürdője lineáris mére­tei csekélyek, a fürdő ellenállásának ab-* szolút iértéke, pl, fényívhez viszonyítva, aránylag csekély. Ennek következtében a 70 hegesztődrót 1—2 cm hossteú darabjának 800—1000 0°-ra hevítése elegendő ahhoz, hogy az, áramot betápláló hegesztődrót el­lenállása nagyobb legyen a megömlesztett

Next

/
Oldalképek
Tartalom