122546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózliszt előállítására

Meg-jelent 1939. évi december hó 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI ^^SÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122546. SZÁM. IV/H/1. OSZTÁLY. — M. 10471. ALAPSZÁM. Eljárás cellulózliszt előállítására. Dr. Herbst Walter főiskolai tanár, Danzig-Oliva. A bejelentés napja 1938. évi december hó 7-ike. A találmány eljárás cellulózliszt előállítására, a cellulózrostok nagymérvű vagy tökéletes elroncsolása útján, mely eljárás ícjellemzője az, hogy a rosl:> roncsolást a cellulóz egyéb tulajdonságainak tetemes változása nélkül érjük ei. Az eljárás szeiint előállított cellulózliszt előnyösen felhasználható takarmánynak, diétás tápszernek vagy tápszerül adaléknak, továbbá tápanyagban dús folyadékok és vizdús tápszerek és takarmányok (cukorrépa, melasz, tej, vér, máj, hús stb.) felszívó anyagának vagy konzerváló szerének, tabletta vagy por r> alakjában gyógyszernek, gyógyászati készítménynek, íz- és illatosanyagok hordozóinak es higítószereinek, vtgüí púdernek és más ipari célokra. Cellulóznak kizárólag mechanikai úton 2:) lisztté alakítására irányuló kísérletek nem szolgáltattak kielégítő eredményt. A cellulózrostok azonban könnyen roncsolhatok szét kisebb-nagyobb mértékben az anyag intenzív savkezelése útján. 25 Ezt a lehetőséget már rég ismerik és iparilag kihasználják vegyesrostú szövetekből a pamut eltávolítására (karbonizáló eljárás). A savaknak cellulózra hatása útján 30 keletkező, struktúramentes, vízben oldhatatlan termék azonban többé nem cellulóz és vegyi és fizikai tekintetben másképen is viselkedik, mint a cellulóz. A sav hatására keletkező, „hidrocellulóz"-35 nak nevezett terméket a szakirodalom a homokszemek és az utca porának szemnagysága között változó szemnagyságú, szétdörzsölhető masszának ismerteti, mely forró savakkal és alkáliákkal szemben nagy mértékben elíentálló, nem hat 40 redukálólag és 1 %-os kálilúgban könnyen oldódik. Ez a viselkedés azzal magyarázható, hogy a hidrocellulóz a cellulóznak nem roncsolási, hanem reverzálási ter^ méke. Egyébként a hidrocellulóz, a cellu- 45 lózzal ellentétben, nagy mértékben emészthetetlen, íolyadekíelszívóképessége csekély és egyéb iizikai tulajdonságai tekintetében igen hasonló az agyaghoz; így pl. vízben igen sűrűn iszapolódik, 50 armkoris szívós, majdnem vízhatlan rétegeket alkot. A felsorolt okokból a nitroceliulóz nem alkalmas takarmánynak, dietetikus tápszernek, f elszivcszei nek, sem pedig púder- 55 nek. A megoldandó műszaki feladat tehát az volt, hogy a cellulóznak az említett alkalmazási célokra káros rostos struktúráját nagy mértékben vagy tökéletesen QQ kiküszöböljük anélkül, hogy az anyag egyébként lényegesen megváltoznék. A találmány szerint ezt a cellulózrostok szétroncsolásához egyébként szükséges savbehatás erősségének tetemes csökken- 65 tésével érjük el, kapcsolatban az anyagnak alkalmas mechanikai kezelésével. Savakkal érintkezve, a cellulózrostok, már hosszabb ideig szétesésük előtt, oly porhanyósak és morzsalékonyak, hogy ki- 70 mosás és szárítás után, kellően erős hatású őrlőberendezésekben ha nem is teljesen, de némely célra mégis kielégítő mértékben szétdörzsölhetek. Az ily módon kapott liszt hidrocellulóz és rosttöredék- 75 darabokból álló cellulóz keveréke és ehhez