122517. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű villamos izzólámpa

Meg-jelent 19^9. évi december hó 15-én. [AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123517. SZÁM. VII, h. OSZTÁLY. — I. 3863. ALAPSZÁM. Gáztöltésű villamos izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég", Újpest. A bejelentés napja 1937. évi november hó20-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi november hó 24-ike. A találmány gáztöltésű villamos izzólámpa, amelynek legalább egyik áramhozzávezetődrótja beépített biztosítékkal van ellátva. A találmány célja gáztöltésű 5 villamos izzólámpák létesítése:, amelyek könnyen gyúlékony gőzöket vagy gázokat tartalmazó! helyiségekben is robbanásveszély nélkül tarthatók üzemben. Ismeretes,, hogy gáztöltésű villamos izzó-10 lámpákba, különösen kettős csavarvonalalakú izzótestet tartalmazó izzólámpákba!, biztosítékokat szoktak beépíteni, hogy az izzólámpa burájában keletkéz© lény ívek káros, hatásait kiküszöböljék. Ilyen, a 15 lámpafejbe szerelt biztosítékok alkalma zása esetében azonban fennáll annak a lehetősége, hogy a lámpafejben keletkezik fényiv. Ha tehát a lámpafejbe szerelt biztosítékkal ellátott lámpákat oly térben al-20 kalmazzuk, amelyben könnyen gyúlékony gázok vagy gazok vannak, például szénbányákban vagy vegyi üzemekben, a lámpa-fejben keletkező fényiv e gőzök és gázok meggyúlását idézheti elő:. Ha a 25 fényiv hamar kialszik, akkor ez a veszély nem áll fenn, minthogy a lámpafej fala az égő gázokat annyira lehűti, hogy a láng nem terjedhet tovább. A lámpafej tehát ilyenkor hasonlóképen működik, mint az 30 ismert biztonsági lámpák dróthálója. A fényiv, tapasztalait szerint, robbanásveszélyt csak akkor jelent, ha oly hossizjú ideig áll fenn, hogy ezalatt a lámpafej fala megsérülhet, ami azonban elég gyak-35 ran előfordul. E feladat megoldására, azaz a íényívvel járó veszélyek kiküszöbölésére, ímár számos' megoldást javasoltak. így például javasolnák a lámpafej belső, falának üveggel vagy valamely lakkal való szigetelését. Ez azonban 40> nem zárja ki a két árambevezetőhuzal között fellépő' fény ívek keletkezését. Ajánlották továbbá azt is, hogy a biztosítékbuzált légmentesen elzárt üvegcsőben helyezzük el. Minthogy azonban a biztosíték +5-kiolvadásakor e csői könnyen megsérül, 'a feladatnak ez sem kielégítő megoldása. A lámpafej egész terének duzzadó szigetelőanyaggal való kitöltésével el lehetett ugyan érni a fényívképzőidés megakadá- 50' lyozását, de ezáltal viszont a lámpa súlya nagy mértékben növekedett. Két olvadóbiztosíték egyidejű alkalmazása sem járt a kívánt eredménnyel, mivel nagyfeszültségű egyenárammal való erős túlterhelés 55-esetén még ilyen esetekben is lehetett a íámpafejtérben maradó fényíveket észlelni. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy fényiv keletkezéséhez két elektróda lévén szükséges, a fejben fellépői 60 fényívképziődést teljes biztonsággal meggátolhatjuk, ha gondoskodunk arról, hogy abban a térbein, melyben a biztosíték működésbe lép,, ennek megtörténte után a fényiv képződésében és fenntartásához 65 szükséges két elektróda ne legyen jelen. Ez pedig bekövetkezik akkor, ha a biztosíték működésbelépésekor a szóbanforgó térben jelenlevő valamennyi fémrész, esetleg egyetlen áramhoz zá vezetés kivételével, ára- 70 mot nem vezető anyaggá alakul át, célszerűen oxidálódás útján. A találmány szerinti izzólámpa fenti feltételeket azzal elégíti ki, hogy a lámpának legalább egy, az egyik árambevezetőbe be- 75-iktatott és legalább részben az állványcsőben elhelyezett biztosítékhuzala van, mimelleit az állványcső belseje a lámpa fej-