122506. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütő szerkezetekhez való elektróda és eljárás annak előállítására

Meg-jelent 3939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI * SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1353506. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — T. 6219. ALAPSZÁM. Villamos kisütőszerkezetekhez való elektróda és eljárás annak előállítására. Teletünken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi július hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 24-ike. Ismeretesek villamos kisütőszerkezetekhez való olyan elektródák, amelyek szigetelő aljzatra felvitt fémrétegből vannak. 5 Mint szigetelő aljzatot üveget, kvarcot, porcellánt vagy kerámiai anyagot használtak. A fémes rétegeket vegyi reakcóival, elektrolitikus lecsapással, katódporlasztással, felíeeskendezéssel vagy fémpor be-10 égetésével állították elő. Ismeretesek olyan kisütőosöveik is, amelyekben terhelt elektródák, például atnódák üvegaljzatra lecsapott ilyen fémes rétegből vannak; emellett az üvegalj ziat 15 egyben a cső falát alkotja. Az, előállítás e módjánál vagy villamos vonatkozású szempontokat követtek, például az, úgynevezett falárameirősítőknél, vagy pedig arra törekedtek, hogy a terhelt elektródát 20 a külső fal jól hűtse. Kitűnt, hogy az ilyen fémes lecsapott rétegek nagyobb terhelésekhez nem feleltek meg. A vegyi úton, vagy elektrolitikusan előállított rétegek már aránylag 25 kis üzemi hőmérsékleteknél tönkre mentek, valószinűen azért, mert a rétegeket hidegen vitték fel. Nagyobb terheléseknél az ilyen rétegek aljzatukról könnyen leválnak. Azonkívül e rétegek lényeges hát-30 ránya, hogy azokból a gázok csak rosszul űzhetők ki, mert a hőmérséklet változásaival szemben igen érzékenyek. Nagyobb terhelésekhez azonban a katódporlasztással vágy felfecskendezéssel felvitt rétegek 35 sem Voltak megfelelők. Ezenkívül a fent nevezett valamennyi elektródánál az áramhozzávezeitések elrendezése is nehézségeket okozott. Az érintkezőik az üzemben aránylag rövid idő múlva leváltak, mert a rétegek csekély mehanikai szilárdsága 40 miatt nem lehetett nagy nyomásiokkal dolgozni. A találmány szerinti megoldásnál a fenti hátrányokat kiküszöböltük. Az új szerkezet szigetelő alaplemezre felvitt 45, fémelektróda, mely termikus szempontból rendkívül ellenálló és ennek következtében igen nagy teljesítményekhez alkalmazható. A tulajdonképen elektródát alkotó fémtest a találmány értelmében a 50-szigetelőtest felületébe ágyazott, illetőleg abba beolvasztott, fémdrótból való szövet, vagy fonadék, vagy a szigetelőtestbe olvasztott fémifólia, vagy fém, vagy szén porából készült, a szigetelőanyag felüle- 55 tébe olvasztással, vagy öml&sztéssel beágyazott réteg. A találmány szerinti szerkezetnek a fent említett, eddig ismert szerkezetekkel szemben .több lényeges előnye van. Az go.= összeolvasztásra minden fém alkalmas, amely a sziget elő felülettel jól tapadóan köthető össze. A találmány szerinti eljárással magas lolvadáspontú fémek, mint molibdén, tantál ós wolfram ós szén is 65 felhasználhatók, amelyeket az ismert eljárásokkal üvegre felvinni nem lehet. A szigetelőaljzatba beolvasztott fémháló, vagy az aljzaton megömlesztóssel rögzített fólia, A^agy fómporból való réteg 70 kiváló hővezető érintkezése következtében az elektródákban keletkezett meleg azonnal átadódik a szigetelőtéstnek, például az üvegnek, amely azt tovább vezeti. Az ilyen elektródák munkahőfoka ennek kö- 75.