122505. lajstromszámú szabadalom • Villanó fénnyel égő lámpa, különösen fényképezési célokra
Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132505. SZÁM. Vll/h. (IX./f.) OSZTÁLY. — T. 6181. ALAPSZÁM. Villanó fénnyel égő lámpa különösen fényképezési célokra. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H., Berlin. A. bejelentés napja 1938, évi május hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1937. éri május hó 25-ike. A különösen fényképezési célokra való oly villanó fényű lámpák gyártásiánál, amelyekben akiinikusan hatásos fény létesítése végett könnyen lángralobbanó 5 huzal- vagy főliaialakú fónyfejlosztőt zárt, oxigént tartalmazó burában helyeznek el, a gyakorlatban eddig leginkább; alkalmazott gáznyomás körülbelül %—Vs légkörnyomás volt. A fényt fejlesztő 10 anyag elégetéséhez szükséges oxygénírnennyiséget e lámpáknál rendszerint izzólámpákhoz hasonló, körte- vagy gömbalakú üvegburákban helyezték cl, melyeknek térfogata 100, 200 ós ennél több 15 cm3 volt. Nagyobb nyomások esetén attól tartottak, hogy az üvegburák elrepednek, Utaltak ugyan már arra, hogy az oxygén nyomásának növelése az elégés sebességét fokozza és hogy 760 mm hi-20 ganyoszlopnyomáis a villanó fényű lám • pák meggyúlási idejét csökkenti, azonban a robbanás veszélyének eddigi kiküszöbölhetetlensége miatt ilyen nyomású villanó fényű lámpákat a gyakorlatban rendsze-25 reisen nem gyártottak. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy az elégés terében az oxigén nagy nyomása nemcsak a meggyúlás idejét csökkenti, hanem jelentékenyen 30 jobb fénykihatást is biztosít, mint az alacsonyabb nyomás és hogy ilyen nagyobb nyomást csak akkor alkalmazhatunk, ha az eddig szokásosaknál kisebb burákat használunk, minthogy ezeknek a robbanás 85 alatt fellépő belső túlnyomással szemben jelentősen nagyobb ellenálló-képességük van, mint az eddig szokásos nagyságú buráiknak. Hosszú kísérletsorozatuk alapján, amelyeknél különböző buranagyságú és különböző nyomású töltéssel készült vil- 40 ianó fényű lámpákat égettünk, a következő általános, eddig ismeretlen és a villanó fényű lámpák gyártásakor figyelembe nem vett fizikai felismerésekre ju tottunk. 45 A fényfejlesztő anyag bizonyos tömegének aktinikus hatása annál nagyobb, minél gyorsabban éghet el az anyag teljes egészében. Ennek oka valószínűen az, hogy igen gyors elégéskor a testek igen 50 magas, tehát az aktinikus sugárzás szempontjából kedvező hőmérsékletre hozhatók, míg lassú elégéskor az égési folyamat közbeni sugárzás következtében beálló energiacsökkenés akadályozza ily 55 szélsőséges hőfokok elérését. A körülbelül atmoszférikus nyomású töltésnek azonban az a hatása, hogy nemcsak a meggyulladást, hanem magát az, elégési folyamatot is meggyorsítja. Ügy találtuk, hogy 60 760 mm higanyoszlop és ennél nagyobb nyomású oxygéntöltés robbanásszerű elégésekor keletkező nyomások villanó fényű lámpák használata közben veszélytelenek, ha egyidejűleg oly nagyságú bu- 65 rakat alkalmazunk, melyeknek köbcentiméterben kifejezett térfogata a fényfejlesztő anyag milligrammokban mért súlyához viszonyítva az 1:1 értéket nem haladja meg. A térfogat köbcentimíéterei- 70
