122495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőátviteli vagy fűtési célokhoz való villamos kábelek vagy más szigetelt villamos vezetékek előállítására
Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^PBÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123495. SZÁM. VH/G. OSZTÁLY. — M. 11836. ALAPSZÁM. Eljárás erőátviteli vagy fűtési célokhoz való villamos kábelek vagy más szigetelt villamos vezetékek előállítására. Société Alsacienne de Constructions Mécaniques cég Clichy. A bejelentés napja 1938. évi július hó 14-ike. Nagybritanniai elsőbbsége 1937. évi július hó 14-ike. A találmány eljárás erőátviteli vagy fűtési célokhoz való oly villamos kábelek vagy más szágjelelt villamos vezetékek előállítására, amelyeknek a külső1 fémköpctny-5 tői poralakú ásványi szigetelőanyaggal (pl. magneziával) szigetelt egy vagy több vezető magja van. Ily kábelek vagy szigetelt vezetékek előállításánál javasolták már a szjgeteiLőíamya-10 got a munkadarab köpenyébe — amely munkadarabból a kész kábelt vagy szigetelt vezetéket kohászati keaelessel, pl. húzással vagy hengerléssel állítják elő — teljesen víztelenített és sajtolt tömbök alak-15 jában bevinni. A gyakorlatban kitűnt azonban, hogy nem előnyös teljesen víztelenített port sajtolni, minthogy a súrlódás a víztelenített ! por részecskéi és a forma falai közölt, 20 amelyben a sajtolás történik, mind a sajtolási magát, mind a sajtolt tömböknek á formáiból törés nélkül való kivételét megnehezíti. Teljesen víztelenített por alkalmazása továbbá a forma gyors tönkreone-25 néséhez is vezet. A találmány szerinti eljárás ezeket a nehézségeket kiküszöböli és abban áll, hogy a szigetelői port — mielőtt azt a munkadarab-köpenybe beviendő tömbök alakjára 30 sajtoljuk — mindenekelőtt vízzel vagy más folyadékkal «nedvesítjük», amely nedvesítés a szigetelői port képessé teszi arra, hogy a forma falain könnyen csúsz: szón. 25 Ezt a «nedvesítő» kezelést úgy foganatosíthatjuk, hogy először is pép képzéséhez folyadékot adunk a szigetelő porhoz. a pépet benső keverés után szabályozott szárító kezelésnek vetjük alá, hogy az< anyagban csak a szükséges folyadékmeny- ít> nyiség maradjon, végül az anyagot őröljük vagy zúzzuk avégből, hogy azt a formában való sajtoláshoz alkalmas «nedvesített» por alakjába hozzuk. A forma úgy van elrendezve, hogy a sajtolt tömbnek & oly külső méretei vannak, hogy az a munkadarab-köpenybe beillik és a munkadarab magjának vagy magjainak a felvételére egy vagy több furata van. Az alkalmazott sajtoiónyomás előnyösen elegendő 50-ahhoz, hogy a «nedvesített» port sűrűségi határához hozza. Magától értetődik, hogy a használt «nedvesített», «nedvesítés» és «nedvesítő'» kifejezések nem jelentik szűkségszierűen azt, 5í» hogy a «nedvesített» por szabad folyadékot tartalmaz; a por ténylegesen rendszerint száraz, azonban megvan a kívánt összvízlartalmia, fizikailag vagy vegyileg kötött víz alakjában. Továbbá nem mindig lé- eo nyeges a találmányra kezdetben vizet vagy más folyadékot adni az anyaghoz, és bizonyos esetekben megtörténhetik, hogy előny ősebb az anyagot kezdetben oly alakban nyerni, mely fölös vízmennyiségem 65-tartalmaz, mely esetben a «nedvesítő» kezelés arra szolgál, hogy az anyagot abba az állapotba hozza, amelyben az a szükséges víztartalommal bír. A «nedvesítő» kezeléshez használt folyadék rendszerint 70 * víz, de megjegyezzük, hogy a «víztelenítés» kifejezést egyszerűség kedvéért oly esetekben is használjuk, amelyekben a víztől eltérő folyadékokat alkalmazunk.
