122427. lajstromszámú szabadalom • Húzózár

Megjelent 15)31). évi december hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122427. SZÁM. Vl/a. OSZTÁLY. — K. 14443. ALAPSZÁM. Húzózár. Kuna József niodellrajzoló, Praha-Stresovice. A bejelentés napja 1938. évi június hó Ilike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 12-ike. A találmány olyan húzózár (villámzár), melynek zártagjai a zár hosszanti: tengelyével szöget bezárói nyúlvánnyal és az ol lentag nyúlványának felvételiére alkalmas 5 megfelelő mélyedéssel rendelkeznek. Két, egymástól elválasztandó!, tartószalag gok és erre erősített zártagok által alkotott zársávbal álllö leg külön bözőbb fajtájú liúzózárak már ismeretesek. Ezeknek szer-10 kezete és működése lényegében mindig azon az elven alapszik, hogy az egyik tartószalag zártagjai a másik tartószalag zártagjai közé fésűszerűen benyúlnak, mely célból a tartószalag peremét kapocssze-15 rűen körülfogó zártagok mindegyikei, szabad végén,, a zár hossztengelyére mérőlegesen kinyúló fogalakú toldattál van ellátva. E toldatok úgy vannak kidomborítva, hogy egyik oldalukon bemélyedési, 20 másik oldalukon pedig nyúlvány keletkezr zék, amelyek váltakozva egymásibakapaszkodhalnak és, ezzel a kívánt zárást létesíthetik. Az említett módon történő kialakítás-25 nak azonban az a hátránya van, hogy a toldatot a fésűszerű egymásbakapaszkodásra való tekintettel, nemcsak, hogy nyafcs-zerűen, az magában is gyengére kell készíteni, hanem a bemélyedésnek és nyúl-30 yánynak a kidom borítás következtében történő' alkalmazása még további gyengítést is okoz, amelynek köveitkéztében az egyes zártagok, különösen nemfémes .anyagokból., mint például műgyantából, cellulóza-35 származékokból, stb. készült szóbanforgó fajtájú húzózáraknál, viszonylag köthynyen elgörbülheltineik, slőt el is törhetnek. Az ismert húzózáraknak egy további hátránya ezenkívül abban van, hogy a fentemlített elv alapján nem képeznék önnia- 40 gukban zárt egységeket, illetve nelm. keltenek sík benyomást, úgyhogy nem mindig íetszetös hatásúak ós azért lehetőleg fedetten kell azokat az általuk zárandó ruhadarabokra vagy hasonlókra felérősí- 45 leni, ami gyakran csak nehezen valósítható meg. Ismeretesek továbbá olyan húzózárak is, amelyeknek zártagjai a zár hossztengelyével szögel, bezáró nyúlvánnyal és az el- 50 lentagnyúlyány felvételére váló mqgifelelő bemélyedéssel vannak ellátva, olykép, hogy, a nyúlvány a zártagnak a zárhösszttengellyel párhuzamos: irányú oldallperemén van elhelyezve ós a bemélyedés a nyúl- 55 vánnyal egyező; irányú, továbbá a zártagnak ugyancsak a zárhossztengellyeíl párhuzamos oldalperemén van. Ennek folytán az ilyen húzózáraknak is különböző hátrányaik vannak. A zártagok egyrészt csak 60 jelentékeny egymásközti távolságban helyezhetők él a tartólszalagon, és ennek folytán nem alkothatnak együttesen zárt felületet. A zártagok másrészt csak a velük éppen szem bein fekvői •zártaggal, vagyis csak 65 kettesével kapcsolóidnak és összetartásuk ennek következtében gyenge. A húzószerv végül az ilyen húzózáraknál az elhúzáskor a zártagok nyúlványaiba ütközik, ezeket tehát koptatja, működtetésié ennek 70 folytán, különösein kényes anyagok alkalanazjása esetén, azzal a veszéllyel jár, hogy a zjárat az egyes nyúlványok letörése következtében hasznavehetetlenné teszi. Mint e hátrányokat a találmány szerinti 75 húzózárral úgy szüntethetjük meg, hogy