122391. lajstromszámú szabadalom • Robbanó motor

Megjelent 1939. óvi deceinber lió 1-én. MAGYAR KIEÍLYI ^^HS SZABADALMI BffiŐSift SZABADALMI LEÍRÁS 132391. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — JB. 14379. ALAPSZÁM. Robbanó motor. Braun Zoltán egyetemi hallgató, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi február hó 7-ike. Robbanó motoroknál tudvalevőéin a dugattyú egy lökete a főtengelyt 180°-kal forgatja el és mialatt a dugattyú a féllökethosszon elmozdult, a főtengely egy negyed-5 fordulatot tesz meg. Ismeretes továbbá, hogy a robbanási ülem első' felében a gázok feszítőereje a legnagyobb, amiből természetszerűleg következik, hogy a főtengelyre ható forgatóerő a második ne-10 gyedíordulatban kisebb és a főtengely ezt a negyedfordulatot nem végzi el oly lökésszerűen, mint az elsőt. Ez a körülmény a dugattyú tökeiének kedvezőtlen kihasználását eredményezi, E hátrány kiküszöböléif> sét célozza a találmány. Ennek lényege az, hogy a főtengely könyökrésze és a hajtóirúd 'közé, a robbanási ülem első felében a főtengelyt negyedíordulalnál nagyobb - mértékű elfordulásra kényszerítő 20 áttétel van iktatva. A csatolt rajzon a találmány példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az. 1. ábra a dugattyú vázlatos hosszmet-25 szete, a dugattyúlöketet a könyöktengelyre átvivő szerkezettel, a 2. ábra a dugattyúnak az 1. ábra síkjához képest 90"-kai elforgatott vázlatos hosszmetszete és a löké tátvivős'zerkezet ol-30 dalnézele, a 3—6. ábrák pedig a löketátvivőszerkezetnek a dugattyú négy állásában elfoglalt helyzetei, vá zlalosam. A rajzon (a) jelöli a dugattyúhengert, -in (b) a dugattyút, (c) a hajtó rudat, (d) pedig a (p) főtengely könyökrészét. A (p) főtengely (d) könyökrészén, az (f) fogaskerék van forgathatóan csapágyazva, mely egybe van építve az excentrikus helyzetű (g) tárcsával. Erre az excen térre van rá- 40 szerelve a (c) hajtórúdnak gyűrűszerűén kialakított (h) vége. Az (f) fogaskeréknek vezetésére a belső fogazású, helytálló (i) fogkoszorú van alkalmazva, melynek fogai kapcsolódnak az (f) kerék fogaival. ib A motor. a következőképpen működik: Amint a (b) dugattyú a 3. ábrán feltüntetett legfelső állásából ilefeló mozog, a (c) .hajtórúd viszi magával a (g) excentert és a véle egybeépített (f) fogaskereket. Mint- 50 hogy azonban az (f) kerék fogai belekapaszkodnak a helytálló (i) fogkoszorú fogaiba, az (f) kerék kénytelen .az (i) fogkoszorún legördülni, miközben saját tengelye körül is elfordul. Az (f) keréknek saját 55 tengelye körül való forgása közben, az (í) kerékkel egybeépített (g) excenter az (f) kerék •tengelyvonalához képest különböző helyzetekbe kerül. Kellő beállítással elérhető az, hogy a robbanási ütem első 60 felének a végén az (f) fogaskerék úgy áll, hogy a (g) excenter az (f) kerék tengelyéhez képest a legmagasabb helyzetet foglalja el (4. ábra). Minthogy pedig a (c) hajtórúd vége a (g) exceintarre van rá- 65 húzva, az excenternek ebben a helyzetéiben a (d) főtengely könyökrészéinek a vízszintes síknál, mélyebb helyzetbe kell kerülni. A dugattyú fél löketbosszánál szokásos normális helyzet és a jelenlegi mélyebb 70 helyzet közötti különbség megközelítően az excentricitás kétszeresének felel meg. A robbanási ütem végén (5. ábra) a főtengely könyök része: a szokásos 'helyzetben van, a dugattyú visszafelé haladásakor pe- 75 dig a dugattyúul felénél a főtengely ismét