122331. lajstromszámú szabadalom • Magnéziumötövzet

Megjelent 1939. évi december iió 1-én. MAGYAR KTRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123331. SZÁM. XVI/C. OSZTÁLY. — 6R. 8690, ALAPSZÁM. Magnéziumötvözet. Georg- von Giesche's Erben cég', Breslau. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 10-ike. A találmány olyan nagyszilárdságú korrózióálló magnéziumötvözet, mely igen előnyösen alkalmazható gépjárművek és repülőgépek gyártásánál. 5 Az eddig ismert szokásos magnéziumötvözetek, használható korrozióállékonyság mellett, nem lényegesen nagyobb, mint 30 kg/mm3

szilárdságúak, vagy pedig nagyobb szilárdság mellett (38 10 kg/mm2

), melyet hőnemesítéssel vagy további Ötvöző összetevőkkel érünü el, korrózióálló tulajdonságukat elvesztik. Emellett különösen fontos, hogy a nagyszilárdságú ötvözeteknek nemcsak a felü-15 leti korrozióállékonysága kisebb, hanem azok káros feszültségi érzékenységet és kristályközti korróziót is mutatnak. Mindezideig még nem sikerült olyan magnéziumötvözeteket előállítani, me-20 lyeknek használható korrozióállékonyság mellett egyszersmind nagy szilárdsági tulajdonságaik is vannak. Ismeretes, hogy magnéziumötvözetek korrozióállékonyságát mangánadalékkal javítani lehet; o5

ez a nemesítés azonban a mechanikai tulajdonságok, így különösen a szívósság rovására megy. Ezenkívül a nagyszilárdságú magnéziumötvözetek feszültségi érzékenységét és kristályközti korro:30 zió iránti hajlamát mangánadalékkal nem lehet megszüntetni, mert a szilárdságnövelő alkatrészek kiválását a szemcsehatárokon nem lehet megakadályozni vagy pedig a keménységet növelő össze-85 tevő nem megy homogén módon oldatba, hanem, mint második fázis jelentkezik. A találmány szerinti magnéziumötvözetek ugyanolyan korrozióállékonyságúak mint a legjobb ismert magnéziumötvözer tek, anélkül azonban, hogy hátrányos 40 kis szilárdságuk volna. A találmány szerint a jó korrózióállékonyságot nem azzal érjük el, hogy a korróziót akadályozó hatásukról isméit fémekkel ötvözzük a magnéziumot, ha- 45 nem azzal, hogy az ötvöző összetevő alkalmas megválasztásával és a telitett kevert kristály koncentrációjának megállapításával a keménységet növelő alkatrész egy második fázisának képzését meg- 50 akadályozzuk. Ezek az egyfázisú ötvözetek azzal tűnnek ki, hogy hiányzanak belőlük lokális elemekként ható azok a körülzárt heterogén alkatrészek, melyek más nagyszilárdságú magnéziumötvöze- 55 tekben megvannak. A kevert kristályok képzésével a szilárdságot egyidejűleg nagymértékben növeltük. Ha a szilárdságot hőkezeléssel (hőnemesítés edzéssel és megéresztéssel) tovább növeljük, a ki- 60 válások nem a szemcsehatárok mentén hanem egyenletesen elosztva következnek be, úgyhogy a feljavított ötvözetei sem mutatnak kristályközti korrózió; vagy feszültségi érzékenységet. 65 A találmány szerinti magnéziumötvözetek lényegileg a következő összetevőkből állnak: 2—6% bizmut, előnyösen 4—5%; 0,5—3 % kadmium, előnyösei kb. 2%; 1—5% alumínium, előnyösei 70 2—4%; 1—3,5 % cink előnyösen kb. 3°/ , míg az ötvöző maradék magnézium vagy olyan magnézium, melyhez a magnéziurrötvözeteknél szokásos adalékokat adtunk hozzá, mint pl. 0,1—1% mangánt a 75 korrozióállékonyság javítására vagy 0,1-1 % kalciumot az öntőképesség javításán , vagy 0,1—1%" szilíciumot vagy a vas-