122316. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső, vagy lámpa

31egjelent líí«i9. évi december lto 1-én. MAGYAR KIRÁLYI WF&Sk SZABADALMI MRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 1323J.6. SZÁM Vll/d. (Vll/li.) OSZTÁLY. — JV. 337ő. ALAPSZÁM. Villamos kisütó'cső vagy lámpa. JV'ayarre dit Mallierbe Francois Désiré Roger, Paris. A bejelentés napja 1938. évi december hó 3-ika. Franciaországi elsőbbsége 1937. évi december hó 9-ike. Villamos kisütőcsöveknek vagy lámpáknak, különösen pedig elektródáiknak gyártásában eddig kél íőeljiárásl követtek. Ezek egyikénéi a csövek vagy lámpák 5 elektródáit nyújtható fémekből, pl. rézből, •vasból, wolframból, molibdénből, alumíniumból, stb., készítik. Minthogy ezeknek: a fémeknek olvadáspontja igen magas, a belőlük készült elektródáknak az a hátrá-10 nyuk, hogy azok — alakjuktól (henger, egyenes vagy tekercselt huzal, rács stb.) függetlenül -- az elektronok egyesülésének és szétválásának helyét az elektródák leghátsó pontjába központosítják. 15 E miatt aránylag nagy feszültségesés lép fel, mely viszont hőjelenségekkel jár. Utóbbiak a cső vagy lámpa burkolatába zárt gázok jelenlétében a fémek ionoplasztiáját okozzák és így a kisülési gátló ellenállást 20 növelik. A fémsúly adva lévén, az ilyen elektródákat valamilyen szervvel, pl. gyöngyökből, porcellánból, üvegből, tűzálltó anyagokból stb. álló övekkel, vagy pedig rög-25 zílő kehellyel el kell szigetellni a burkolat belső falától. Miután megállapították, hogy az elektródák hőmérséklete a beléjük vezetett áram mennyiségével változik, megkísérellek az 30 elektródák fémfelületének megnövelését, hogy ezzel arányosan azok hőmérsékletét csökkentsék. Minthogy azonban, az elektródák hőmérsékletié az elektródákkal előidézett feszültségeséstől is függ, azok a kísér-3ó Lelek, amelyek e megállapításokon alapultak, <sjgy második eljárás alkalmazásához vezettek. E második eljárásnál a villamos kis ütőcsővek vagy lámpák elektródáinak alapanyaga valamely alkálifém vagy alkáli- 40 földfém, vagy pedig 800 '-on alul olvadó olyan fém vagy ötvözet, amely állandóan vagy külső hatásra iónokat bocsát ki. E fémeket vagy ötvözeteket azért tekintetitek előnyöseknek, mert amidőn azokat bomba- 45 zással vagy bármely más hőkezeléssel megolvasztják, azok a gyártás alatt, a gáz teret tartalmazó burkolat belső falára rakódva, ehhez tökéletesen hozzátapadnak. A burkolat és a fém közölt tehát nincs térköz, 50 úgyhogy az elektróda mögött elektronok nem egyesülhetnek. Ennél az eljárásnál az elektródák hőmérséklete gyakorlatilag nem változik, feszültségesésük pedig kj>- 80 százalékkal kisebb, mint a fentebb ismer- 55 lelett első eljárásnál. Amennyiben az elektródákat 800"' fölött olvadó fémekből vagy ötvözetekből készítik, az elektródák mögötti elektrónegyesülés kiküszöbölésére már azt is javasol- 60 Iák, hogy a fémeket pontosan illesszék be a gázt tartalmazó burkolatba, vagy pedig a fém és a burkolat közötti, teret teljesen töltsék ki üvegporral, vagy a fentebb említett, 800°-on alul olvadó anyagok vala- 65 melyikével. Ezek az elvileg egyébként jó megoldások azonban — legalábbis a közönséges üvegből készült burkolatokkal — csak nehezen valósíLhatók meg és magas hőfokoknak el- 70 lenálló különleges üvegből gyártott burkolatok használatát teszik szükségessé. Az alkáli-, alkáliföld- és egyéb fémek ugyanis megöm lesz lésük kor a burkolatot többnyire rongálják és így a megelőzően elért ered- 75 ményí lerontják.