122310. lajstromszámú szabadalom • Elálóítható ülő- és fekvőszék

Megjelent 19H9. évi december hó 1-én. MAGYAK KIKALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122310. SZÁM. ViII/c. OSZTÁLY. — L. 7738. ALAPSZÁM. Elállítható ülő- és fekvőszék. Luckhardt Hans építész, Berlin-Dahlem és Lorenz Anton tervező, Berlin-Schönebergr. A bejelentés napja 1939. évi január hó 3 ika. Jugoszláviai elsőbbsége 1938. évi április hó 8-ika. A találmány 'elállítható ülő-fekvőszék, amely állvány vázt ós háttámlát, továbbá ülésből és lábtámaszból álló ülő-íekvőréisze­ket tartalmaz. Az ülö-iJekvőrészeket, illietvie 5 felületeiket, oldalsó hoissztagok és kereszt­tagok alkotják, melyek célszerűen párná­zást vagy kárpitozást hordanak. Ezeket az ülő-fekvőreszeiket egy, vagy célszerűen két, segéd vezető rúd egyenlőtlenoldalú ve­to zetőisokszöggé, például vezetőnégyszöggé köti össze, amelynek legrövidebb oldala a lábtámasz egy részét alkotja. A háttámla, az ülés, a lábtámasz ós a segéd vezető rúd csuklósan úgy vannak egymással össze-15 kötve, hogy az ülés hátsó vége a háttám­lával, az ülés elülső vége a lábtámasszal és a segéd vezetőrűd a háttámlával ós a lábtámasszal álljon összeköttetésben. A vezíetőnégyszög részeinek egy, foTgástcn-20 gelyt alkotó pontja az állványvázban van ágyazva. A vezetőínégyszög egy második pontja fővezetőrúd útján közvetve, len­gethetően van az állványvázzal össze­kötve úgy, hogy ennek a fővezetőirúdiiak 25 egy forgás- és egy lengés pontja, van, mely forgáspomt mindig az, állványváz. egy ré­szén van. B két pont (forgástengely és lengési középpont) egyike mindig a segód­vezetőrúdon, másika pedig az ülő-feikvo-30 részek egyikén van, azaz, ha a segéd­vezetőrúd forgástengelye az állványon van ágyazva, a fővezetőrúd lengési pontja az ül ő-fekvőr eszeiken van; vagy fordítva: 1; a az ülőJ fékvőrészefc egyikén levő for-35 gástengely az állványban van ágyazva, akkor a fővezetőrúd lengóspontja a segéd­vezetőrúdon van. A fővezetőrúd forgás­•tengelye és lengéspointja az ülő-fekvő­részek mozgatásakor úgy viszoíiylanafc egymáshoz, hogy a vezetőnégyszögnek leg- 40 alább bárom csuklópointj1 fii 'El talajhoz ké­pesti helyzetét változtassa, és pedig úgy, hogy az ülő-fekvoirészeknek az, ülőhelyzet­bőil a fiekvőhielyaetbie való mozgatásakor a lábszár az inkább függőleges helyzetéből 45 inkább vízszintesbe, a térd a medencénél magasabb helyzetbe, a hát és fej mé­lyebbre, megtört testhelyzetbe kerül jön. Az ülő- vagy fekvőhelyzetek határolá­sára a taftóvázon vagy a vezetőn égyszög- 50 höz tartozó részeken ütközők vannak el­helyezve. Az ülő^fekvőszék találmány szerinti ki­alakítása igen könnyű és minden szamot­tevő súrlódási terhelés nélkül végezhető 55 elállítást Lesz lehetővé, a fővezíetőirúd út­ján pedig a sízek előnyös stabilitását ér­jük el. A főveizetőrudaknak a tartóváz és a mozgatható vezetőnégyszögrészek kö­zötti elrendezése egyszerű módon, csáva- 60 rok, szegecsek, csapok segítségével tör­ténhet, ami olcsó előállítást tesz lehetővé. A rajz példaképen a találmány külön­böző foganatosítási alakjait mutatja, és pedig az 65 1. ábra olyan széket mutat ülőhelyzet­ben, oldalnézetben, amelynél a segéd­vezetőrúd a kartámlát alkotja és a fő­vezetőrúd lengéspontja a segéd vezető-, rúdon van, a 70 2. ábra az 1. ábra szerinti széket oldal­nézetben, fekvőhelyzietben ábrázolja. A 3. ábra olyan szék oldalnézete, melynek segédvezetőrúdja az ülés szintje alatt van

Next

/
Oldalképek
Tartalom