122273. lajstromszámú szabadalom • Fotocella szekunderelektronerősítéssel

Megjelent 1939. évi december hó 1-én. MAG TAR KIRÁLYI #Qi|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122273. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — JE. 5332. ALAPSZÁM. Fotocella szekunderelektroneró'sítóssel. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi október hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 28-ika. A találmány egy vagy több elektródával ellátott fotocella primérelektronáram erősítésére szekunderelektronkiváltással. Az effajta fotocellláknál, miként ismereé tes, az a nehézség adódik, hogy az elektronokat a fotokatódáról az első szekunder elektródára és az, első szekunderelektrodaról a további szekunderelektródáikra, illetve az anódára kell terelni. Az isi ismeretes, 10 hogy e célra ernyőelektródákat alkalmaznak, melyek az elektronoknak az anódára valő időelőtti ütközését meggátolják és az elektronáiramot a következő szekunderelektródára terelik. Nehézségeket okoz to-15 vábbá a fényátbocsájtó ablaknak a katódán való elrendezése. Ha ezt az ablakot a szekunderkatódán alakítjuk ki, akkor a katódáníik ezia. nesze a slzickundereiektronfciváltás szempontjából nem hasznosult. ä0 Az ismeretes celláknál pedig éppen erre a részre esik a legtöbb priruérelektron. A találmány szerinti fotocellán e hátrányokat kiküszöböltük. A találmány szerinti fotocella a szekund erennisszióval 15 erősítendő primer elektronáramoknak teljes kihasználását teszi lehetővé anélkül, hogy ezek az áramok időelőtt az anódára vagypedig a szekunderemisszióra nem alkalmas felületekre jutnának. 0 A találmány értelmében szeikunderelektronerősítésű fotocellában legalább két egymásután következő elektróda között az egyik elektródáról kiinduló, a következő elektróda felé kibocsájtott elektronok ösz-5 szegyüjtésére efketronoptikai rendszert alkalmazunk. Célszerűen minden elektróda és az azt követő szekunderelektróda között alkalmazunk effajta elektronopitikai rendszert. A találmányt a rajz kapósán magyaráz- #> zuk el közelebbről, melyen néhány találmány szerinti fotocellát példaként tüntettünk fel. Az ábrákon (1) jelenti a fotocellát, melynek (2) fotokatódája és a fotoelek- 4,5 tronáram erősítésére való szekunderemissziójú (3) elektródája van. A (2) katódáról kiinduló elektronoknak a (3) szekunderelektródára való gyűjtését az egyidejűleg anódaként alkalmazott (4) 50 henger végzi, melyet (5) beolvasztott, láb tart. Ezt a;z (5) tartót oly talpként is kialakíthatjuk, amely a többi elektróda hozzávezetóseit is tartalmazza. Az 1. ábrán csak a fentemlített elek- 55 tródák vannak. A (2) katóda a (4) anódhengerrel szemben homorú, úgy hogy ezáltal e henger lencsehatása különösen kedvezően alakul ki. A (2) katódáról kiinduló valamennyi elektron a hengeren QQ át a (3) szekunderkatódá'ra jut, melyen azok szekunderéi ektronokat váltainak ki, mely utóbbiak a henger nagyobb feszültségétől gyorsítva, ütköznek arra fel. Kitűnt, hogy előre meghatározott anódfe- 65 szültség (a [4] henger és a [2] katóda közötti feszültség) mellett, a szekunderelektróda részére különösen kedvező feszültség állapítható meg. Ez, pl. 400 volt anódfeszültség esetén mintegy 330 70 volt. A feszültségek ilyen megválasztása mellett lehetővé válik, hogy a (3) rétegből valamennyi székunderelektront kilépésre késztessünk. A megadott értékeknél feltételeztük, hogy a (2) és (3) elektródákhoz 75