122266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes vetített képek előállítására

Megjelent 1939. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1*2266. SZÁM. IX'll. OSZTÁLY. •- H. 14.'i24. ALAPSZÁM. Eljárás szines vetített képek előállítására. Bocca Carlo festő és Rudatis Demenico inagáuzó, Venezia, A bejelentés napja 1938. évi december hó 9-ike. Olaszországi elsőbbsége 1937. évi december hó 15-ike. Mozgó vagy álló szines képeknek vetítésseltörténo előállítással a mai javasolták a reprodukálandó táigy többszínű diapoziuvjeinek egy mái mán, ugyanarra a r> lényéizékeny rétegre másolását. Minden egyes részdiapozitivvel együtt, páihuzamos vonalas elhajlási raszieit másolnak, amely úgy van elrendezve, hogy vonalainak iránya az egyes másolt részdiapoziti!0 veknél egymástól eltér. E másolás folytán oly képet kapunk, amelynek komplex elhajlási rasztere van és mely a fényt annyi irányban elhajlítani képes, ahányszín van a többszín-kombinációban. A 15 vetítés az el nem hajlított fény felfogásával és az elhajlított fény felhasználásával történik. Mielőtt a minden irányban elhajlított fény a vetitcemy éie jutna, az egyes irányoknak megfelelő alapszínnel 20 szrnezzük. Ez a színezés szűi ők segélyével történik, amelyek abban a síkban vannak felállítva, amelyben a vetítő diapozitív a fényforrás elhajlitott képeit létesíti. Ennél az ismert eljárásnál azonban a 25 vetítendő képre eső fény négy része elvész. A veszteségek lényegében a következők: 1. A vetítő kép által felfogott fény. Ez a kép komplex struktúrájú elhajlítási rendszer. így tehát, mint minden ily raszternek, bizonyos fér.yrnennyiséget felfogó, több vagy kevesebb fényátnemeresztő helye van. 2. A vetítő képből jövő fény, amelyet a vetítőobjek.tív nem gyűjt. Az elhajlítások folytán, a veliendő képből 180°-os szög alatt kerülnek ki fénynyalábok. A vetítőobi ektív teimeszeteken e nyaláboknak csupán egy részét gyüjtheli. 3. El nem haj Üt olt fény. Az el nem 40 hajlított fény teljesen fel lesz fogva. Ez a veszteség igen tetemes, mert az elhajlított fény csupán a vetítő objektív gyűjtötte fénynek arányi?g csekély része. A találmány eljárásra vonatkozik moz- 45 gó vagy álló szines vetítettképek előállítására, a három említett veszteség kiküszöbölése mellett. A találmányt az jellemzi, hogy a tárgy ama helyeinek, melyeknek szines reprodukálására meg- 50 határozott alapszínje van szükség, a vetítőképben oly helyek felelnek meg, amelyekben a fényt meghatároz ott irányokban törő elemek foglalnak helyet, amely irányok azonban éltéinek azoktól 65 az irányoktól, melyekben a fényt a többi alapszínnek megfeíelő törc elemek, törik és hegy a törcelemek emellett úgy vannak irányítva, hegy a törési sík irányítása a használt többszínkembináció minden ßo egyes alapszíne számára különböző. E célra úgy hasábos, mind hengeres lencseelemek is használhatók. Ezek az elemek úgy irányíttatnak a vetítő képre, hogy azonos irányítású eleinek által meg- 65 tört fénynek vetítő objektívvel történő gyűjtésnél, a fényforrás oly képeit kapjuk, melyek teljesen eltérnek azoktól a képektől, amelyeket az elemek másirányú megtört fénye alkot. 70 A találmány kivitelére teljesen átlátszó vetítő képek alkalmazhatók; ezzel kiküszöböljük az 1. alatti hátrányt. E mellett a prizmafelület dülését, illetve a lencsék görbületét úgy választhatjuk 75 meg, hegy az egész megtört fény ama szögnyílásban marad, melyet a vetítő