122265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tengeri szalma feltárására

Meg-jelent 1939. évi december hó 1-én. MA6YAR KIRÁLYI ^Bl» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS . 123265. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — B. 14268. ALAPSZÁM. Eljárás tengeri szalma feltárására. Baudisch Friedrich gyógyszerész, Wien és részbeni jogutódja Wolf Jiri kereskedő, Praha. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 3i-ike. Ausztriai elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 31-ike. Tengeri szalma feltárására való eddig ismeretes eljárások nem vezettek hasz­nálható eredményre, mert nem vették kellő mértékben figyelembe e rostok tulaj don-5 ságait és a rostoknak túlságos mértékben való megtámadását nem kerülték el. Ez­zel szemben a találmány oly eljárás ten­geri szalma feltárására, amely nagyszilárd­ságú fonható és rugalmas rostot eredmé-10 nyez, amely bizonyos textilcélokra kiválóan alkalmas. A találmány szerint a tengeri szalmát adott esetben nyomás alatt alkáli­val és olyan anyagokkal főzzük, amelyek alkálival ammoniákoi választanak le. Ilyen 15 anyag például, a hugyanyag. Főzés után az oldhatóvá vált részeket kimossuk és ezt kö­vetőleg az anyagot egyidejű zúzás, illetve sajtolás, közben szárítjuk, majd mechanikus úton tovább kezeljük. 20 Ismeretes lennek oly módon vató fel­tárása, hogy azt hugyban alkali és török­vörösolajszappan hozzáadásával főlzik. Ugyancsak ismeretes oly eljárás is, amely­nél a lent úgy tárják fel, hogy a lenre) 2h alacsony hőmérsékletein huzamosabb ideig hugyanyagot hagynak hatni. Nem volt azonban ismeretes tengeri szalmának ilyen anyagokkal való feltárása. A találmány szerinti eljárás íoganato-30 sítása például a következő módon lehet­séges : A tengeri szalmát alkalmas főiző készü­lékekben gyenge alkati oldatban, például mintegy 1—5°/o-os szódaoldatban nyomás 35 alatt vagy nyomás nélkül mindaddig főz­zük, amíg a levélanyag körömmel könnyen lefejthető. Ez az állapot mintegy 1—2 órai főzés után, nyomás alatt való főzésnél vala­mivel hamarabb következik be, miközben az anyag üvegszerűvé válik. Ezután az 40 anyagot alaposan mossuk, mikoris alkal­mas zúzó, illetve sajtoki készülekekkel az oldhatóvá, illet ve lefejthetővé vált levél­részek e Itávolítha tők. Az anyagot ezt követőleg 1—3°/o-os hugy- í-5 anyagoldatba tesszük, rövid ideig forraljuk és az oldatban bizonyos ideig, mintegy 3—4 óráijg állni hagyjuk. Mintegy 1—3% alkali (nátrium-, kálium-, kalcium-hidro­xid, szóda vagy más ily anyag) hozzáadása 50 után az anyagot ismét 1-3 óráig nyomás­sa! vagy nyomás nélkül forraljuk. Forra­lás közben szabad ammonia keletkezik, amely éppen a keletkezési állapotban a nö­vényi enyvniek a rostról való tökéletes le- 55 válását eredményezi. Az anyagot azonnal hugyanyag és alkali oldatával forralhatjuk, de az előzőkben ismertetett eljárás eredménye előmyöseibb. Az anyagot mosás és szárítás iitán té- 60 péssel, kártolással, dörzsöléssel vagy más ilyen művelettel mechanikailag megmun­káljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tengeri szalmáinak textilcélokbal 65 való feltárására, azzal jellemezve!, hogy az anyagot adott esetben nyomás alatt alkálival és olyan anyagokkal, például hugy anyaggal főzzük, amelyek alkáli­val ammoniákot választanak le, ezt 70 követőleg az anyagot az oldhatóvá vált, illetve leváló részek kimosása után egy­idejű zúzás vagy sajtolás mellett szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom