122259. lajstromszámú szabadalom • Szakítózártolattyú

Megjelent 1939. évi december lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI B1K0SAG SZABADALMI LEÍR AS 122259. SZÁM. XVI/a, OSZTÁLY. — W. 0830. ALAPSZÁM. Szakítózártolattyú. Dr. Winterhalter Martin magánzó, Morcote-Castello (Lugano mellett). A bejelentés napja 1938. évi május hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1937. május hó 5-ike. A találmány tolattyú szakítózárakhoz különösen olyanokhoz, melyek sajtolt műanyagból valók és önműködő záruk van. Nem fémes záraknál eddig a tolattyút úgy 6 állították elő, mint a fémből való záraknál használt tolattyúkat. Ennél vagy az önműködő záráshoz való ismeretes berendezést kellett mellőzni, vagy pedig a tolattyút több részből előállítani. így pl. a tolattyú-10 nak kengyelét, mely a fogantyú beakasztására való, mint külön darabot kellett előállítani és a záróberendezésnek felszerelése után a tolattyú főrészére ragasztani. Ily előállítási mód körülményes és meg-15 bízhatatlan. A találmány feladata e hátrányokat megszüntetni és a megoldás gondolata az, hogy a tolattyúnak önműködő záróberendezósnek alkalmazása dacára a tolattyú-20 főrésszel egy darabból álló kengyele van a fogantyú felvételére. Ily módon nem feines zárhoz tökéletesen illeszthető tolatytyút kapunk, mely az önműködő zárás előnyén kívül nagy biztonságával és tartós-25 ságával, valamint egyszerű előállításával tűnik ki. A találmány szerint a tolattyú főrészének nyílása van, mely a záróberendezés behelyezését engedi meg. A rajz a találmány szerinti tolattyú két 80 példakóppeni kiviteli alakját tünteti fél. Az 1.' ábra nem fémes tolattyú hosszmetszete, a 2. és 3. ábra felülnézete és metszet (III— 35 III) vonal (2. ábra) irányában. A 4. és 5. ábra más kiviteli alak hosszmetszete és homloknézete. A. tolattyúnak a zárótagok felvételére való (6) vezetőcsatornákkal ellátott (7) főrésze és ezzel egy darabból való (8) vagy 40 (S1

) kengyele van, mely a jelzett (9) fogantyú beakasztására való. A tolattyúnak önzárására való berendezést a (10) vagy (11) fémkengyel alkotja, mely a szilárd (8) vagy. (8') kengyel alatt van elrendezve és 4« elülső végén a (12) záróorral van ellátva. A (9) vagy (9') fogantyú a (10), illetve (11) zárókengyel alatt kapaszkodik, mely a rajzon feltüntetett záróhelyzetőből a rugónak szolgáló (13) puhagumidarab hatása 50 ellenében kifelé lendíthető. Az 1—3. ábra szerint a (10) zárókengyel hátsó lapos végével a (8) kengyelnek elől bőven kiszélesített (14) hasítékába kapaszkodik és abban a merőleges (15) pecek ré- 55 vén van tartva, A zárókengyel középső részén magasra hajlított szélekkel van ellátva, melyek egyrészt a kengyelt merevítik és másrészt a (13) gumidarabok oldalt tartják. A (10) zárókengyel beszerelésének QQ lehetővétételére, a (7) tolattyútestnek elegendő bő (16) lyuka van. E lyukba elsősorban a fémkengyel (12) záróorrát vezetjük be, azután azt a szilárd (8) kengyel alá lendítjük, míg hátsó lyukasztott végé- gs vei a (14) hasítékba kapaszkodik. Ezután a kengyelt a (13) pecek beverósével rögzítjük és azután a (13) gumidarabot helyezzük be. A pecekkel való megerősítés esetleg mellőzhető, ha a kengyel felemelt 70 hosszéleit oly magasra választjuk, hogy a szilárd kengyelt oldalt veszik körül és azon vezetődnek. A széleknek éspedig legalább az egyik szélnek felhajlítása csak