122252. lajstromszámú szabadalom • Szögmérő

Megjelent 1939. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BITtOSAd SZABADALMI LEIRAS 123252. SZÁM. Vll/a. (VII/d.) OSZTÁLY. — L. 7259. ALAPSZÁM. Szögmérő. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin-Tempelhof.. A bejelentés napja 1937. évi január hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi január hó 24-ike. Az eddig ismeictes szöginél éknek ttiigénye aránylag nagy, úgyhogy nem használhatók mindenhol. A találmány feladata, szögmérők méreteit, villamos 5 tulajdonságuk javításával úgy kisebbíteni, hogy azok jármüveken is, ahol a tér korlátozva van, pl. repülőgépeken és hajókon használhatók és azonkívül más készülékekkel, pl. vevőkkel, iránytűkkel 10 stb. egyesíthetek legyenek. A találmány e követelményeket azzal teljesíti, hogy a szögmérők önindukciós és csatoló részeiben nagyfrekvenciásvasak vannak. A nagyirekvenciásvas 15 használatával a szögmérő térbeli kisebbítésén kívül a szögmérőknél keletkező hibák is kiküszöbölhetők. A rajz a találmányt vázlatosan tünteti fel. Az 20 1. ábra a találmány szerinti szögmérő kapcsolási rajza. A 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés kiviteli alakjának részleges nézete. A 3. ábra metszet 3—3 vonal (2. ábra) 2b irányában. A 4. ábra hibáknak grafikai feltüntetése, melyek a szögmérőkkel való munkánál fordulnak elő. Az 5. ábra más kiviteli alaknak metszete 30 és részben nézete. A 6. ábra utóbbinak felülnézete. A 7. ábra az 1. ábrához való alulnézet. A 8. ábra metszet 8—8 vonal (7. ábra) irányában. 8) Az 1. ábrán feltüntetett szögmérőnek (goniometer) két (RÍ, R2) keretantenna] a van, melyek az (FI, F2, F3, F4) csévékkel, az úgynevezett mezőcsévékkel vannak összekötve. Ezek egymáshoz képest derékszög alatt vannak elrendezve m és (I, II, III, IV) nagyfrekvenciás vasuk van. Az (RÍ, R2) antennák, az egyszerűség miatt, ugyanazon síkban fekve vannak feltüntetve, de a valóságban síkjuk, ismert módon, egymáshoz képest derék- 45 szög alatt fekszik. Az (FI, F2, F3, F4) csévék között az (S) keresőcséve van, melynek (1) tekercselése nagyfrekvenciásvasból való (B) magon van és pedig 'kettős T-armatuia módjára, (b) jelöli a (B) 50» magnak tengelyét. Az (Fl, F4) csévék egyikének vagy párjának a (3) vagy (3') mellékáramkör -csévéje van. A rajz szerint (3) cséve az (F4) csévének mellékzárlata, (3') cséve 55-pedig az (F3) csévének mellékzárlata. A (3, 3') csévéknek nagyfrekvenciásvasból való (n, n') magjuk van. Az (n, n') magokhoz a (4, 4') kiegészítő darabok tartoznak, melyek szintén nagyfrekven- 60-ciás vasból vannak és a nyilakkal jelzett módon eltolhatók. Az (I, II, III, IV) magok a nagyfrekvenciásvasból való, pl. (A) vagy (A') mellékzárlatdarabokkal egészíthetők ki. Az (A) részben nagy- 65 frekvenciás vasból való (P) pecek, az (A') részben nagyfrekvenciásvasból való (P') pecek a (b) tengely hosszában beállítható. Az (I, II, III, IV) magok beállítható nagyfrekvenciásvasból való pec- 70» kekkel hasonlóképen láthatók el, pl. a (P4) pecekkel, mely a (IV) mag tengely -iránvú furatában van.