122225. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen jelzést adó iránykereső

Megjelent 1939. évi december hó 1-én. MAGYAI: KIRÁLYI wBjfw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132335. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — T. 6205. ALAPSZÁM. Közvetlen jelzést adó iránykereső. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. lb. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi június hó 22-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 26-ika. A találmány közvetlenül jelző irányke resőre vonatkozik, amelynél forgó, irányérzékeny vevőrendszert, például keretet oly vevőhöz kapcsolnak, melynek kimenő 5 feszültsége szinkron forgó világító szervet, például Braun-féle cső elektronsugarát vagy oszcillográf fénysugarát vezérli, miáltal az adó beérkező jelzéseiből létesített poláris diagramm láthatóvá 10 válik. A találmány tárgya a világító szerv különleges kiképzése, mellyel éles iránykereisés még oly esetekben is lehetséges, melyekben eddig csak életben poláris diagrammot lehetett elérni. 15 Forgó, irányérzékeny vevőrendszerrel dolgozó önjelző iránykeresők ismert elrendezései mind körülbelül az 1. ábrából kitűnő alapelv siaerint készültek. A forgó (a) keret, amelyet goniometer forgó esé-20 vejével is helyettesíthetünk, függőleges tengely körül forog. A keretet vagy csúsztató gyűrűkön át, vagy inkább együttforgó (b) csévéből és helytálló (c) csövéből álló forgás szimmetrikus induktív 25 csatolással kapcsolják az (e) vevőhöz. A vevő kimenő köre a szinkron forgó mágneses, tükrös (d) műszerrel van összekötve, amely például a kerettel közös tengelyen lehet elrendezve. Az (f) lámpából 30 (g) optikán át fénysugárnyaláb esik a (d) műszer tükrére, amely a műszerben vízszintes tengely körül foroghat és úgy van beállítva, hogy a visszavert fénysugár árammentes műsizer esetén a forgásten-35 gellyel meghatározott szöget képez és a (li) homályos üvegen erősen fénylő pontot hoz, létre. Forgáskor a homályos üve-. gen fénylő kör keletkezik. Ha a műszerben áram folyik, akkor a fénysugárnak a forgástengellyel bezárt szöge meg- 40 változik, a fénylő pont sugárirányban az áram iránya szarint befelé vagy kifelé elmozdul. Ha tehát a keret valamely adó mágneses váltómezejében forog, úgy a fénylő pont a keret mindkét minimum 45 helyzetében a zérus körön feksizik, a keret többi helyzetében pedig a keretben indukált feszültséggel arányosan eltoltam helyezkedik el. Befelé való kitéréskor tehát a homályos üvegen a 2. ábrának megfe- 50 lelő képet kapjuk. (A) és (B) a keret mindkét zérushelyzete, melyek az adó kányát jelölik meg. Ez, az irány a zéruskörben elhelyezett szélrózsáról közvetlenül leolvasható. A keletkezett kettős, hegyes 55 levélalakú kép az ismert kettős kordiagrammnak felel meg, amelyben az amplitúdókat zérus kör helyett a középponttól mérjük. Az ismert önjelző irányikereső eisende- 6° zéseknek az 1. ábrában feltüntett alapelvszerű elrendezéstől való eltérései lényegtelenek. A keret helyett például bármely más irányérzékeny vevőiszerv, például adeockantenna, vagy goniometer ke- 65 reső csévéje foroghat. A forgó tükrös műszert nem kell ugyanazon a forgástengelyen elrendezni, mint a keretet; a tükrös műsizer t külön is hajthatjuk. Forgó tükrös műszer helyett Braun-féle csövet is 70