122201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómtartalmú felületi réteg előállítására vasból vagy acélból való tárgyakon
Megjelent 1939. évi december hó 1-én. EAGYAR KIRÁLYI #öj$I| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122201. SZÁM. ~-4^?„3öO XVI/d, (XVI e.) OSZTÁLY. — D. 5104. ALAPSZÁM. Eljárás krémtartalmú felületi réteg előállítására vasból vagy acélból való tárgyakon. Di*. Ing*. Daeves Kari, mérnök, Düsseldorf, Dr. Becker Gottfried, Düsseldorf, Dr. Steinberg- Fritz, Krefeld, mint „liohle- mid Eisenforschung" G. m. b. H." düsseldorfi cég jogutódjai. A bejelentés napja 1938. évi július hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 21-ike. Vasból és acélból való tárgyak felületének krómban dússá tételére már eddig is berakták azokat krómkloridsóba vagy fémes krómba vagy ferrokrómba oly 5 anyagokkal együtt, mint a kalciumklorid és zárt tartányokban hosszabb időn át 1000—1200 C°-ra hevítették. A felhevítésnél a krómklorid szabaddá váló krómja ekkor közel egyenlő mennyiségű vassal 10 cserélődik ki; a fémes tárgyak felülete termikus diffúzió folytán krómban gazdaggá válik. Hogy a zárt tartányokban való krómozásnál a krómozó anyagoknak a kezelendő részek felületére való rálő sülését megakadályozzák, ezeket a krómozó anyagokat homokkal vagy más megfelelően tűzálló anyagokkal hígították mimellett tudva azt a hátrányt kellett cserébe vállalni, hogy a higítóanyagok a 20 krómozási folyamatot magát kedvezőtlenül befolyásolják. Azt is javasolták már, hogy a krómdiffuziót folytonos, megszakításnélküli üzemben kell keresztülvinni, mégpedig úgy, hogy gázalakú 25 klórhidrogénből és krómfémből vagy a krómnak vegyületeiből és ötvözeteibőlkrómkloridsót (CrCl2 ) állítsanak elő és hogy e gázt a mintegy 950—1000 C°-on levő tárgyak fölött, tehát a vas- vagy 30 acéltárgyak fölött, áramoltassák. Emellett kitűnt, hogy a krómokloridgáz (CrCl3 ) a krómnak a termikus diffúzióra legin• kább alkalmas krómvegyülete. Ha az ismert eljárásokkal sikerül is a vasból és acélból lévő tárgyakat króm- 35 tartalmú felülettel ellátni, mégis bebizonyult, hogy még további egészen meghatározott rendszabályokra van szükség ahhoz, hogy lehetőleg egyenletes és különösen erőteljes felületi rétegeket állítsunk 40 elő krómból, illetőleg króm-vasötvözetekből. A krómokloridgáz fajlagosan nehéz, úgyhogy azt a kályha megfelelő kialakításával, vezetőfelületekkel vagy hasonlókkal úgy kell terelni, hogy a krómo- 45 zandó tárgyakat minden oldalról egyenletesen körülnyaldossa. Ha a krómozást zárt tartányokban kromokloridsó alkalmazása mellett végezzük, akkor a kromokloridsónak (CrCl2 ) nedvesség iránti ér- 50 zékenysége rendkívül zavaróan észlelhetővé válik. Ehhez járul még az is, hogy a só lassanként elhasználódik, úgyhogy a nehéz tárgyak a tartányokban egyenletes alapjaikat elvesztik, ami egy oly 55 hátrány, amit a csupán viszonylag csekély mennyiségben alkalmazható hjgítóanyagokkal sem küszöbölhetünk ki. Ha azonban a magasra hevített részeknek van is megfelelő alapozásuk a tartányok- 60 ban, akkor is megvetemednek és elhúzódnak ezek. Körülményes vizsgálatokból és megfigyelésekből kitűnt már most, hogy vasból vagy acélból való tárgyak krómo- 65 zása egész lényegesen könnyűvé válik és
