122200. lajstromszámú szabadalom • Szakítózár

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 122200. SZÁM. I/I, OSZTÁLY. — W. 6803. ALAPSZÁM. Szakítózár. Dr. Winterhalter Martin magánzó, Morcote-Castello Lugano mellett (Schweiz). Pótszabadalom a 119774. lajst. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi február hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 3-ika. A találmány a 119774. lajstromszámú törzsszabadalomban védett szakítózár javítása, melynél a tartószalagokon oly zárótagok vannak elrendezve, melyek-5 nek hozzátoldott fejei vagy sapkái van­nak, melyek a tagoknak a tartószalagon való felerősítését biztosítják. E szakító­zár külalakjával egyszerű és tartós mó­don a vele felszerelendő ruhadarabok 10 vagy anyagfelületekhez illeszkedik. A jelen találmány a törzsszabadalom tárgyának további kiviteli alakja és lé­nyege az, hogy a hozzátoldott fejekkel vagy sapkákkal ellátott zárótagok a 15 cartószalagot kívülről két pofával fog­ják át, melyeken a lefedőfejek vagy sap­kák vannak elrendezve. A tartószalagon a zárótagok nem egyoldalon vannak, ha­nem a hátsó végükön hasitékuk van, 20 melybe a tartószalag egyik szélével be­nyúlik. Ily tagok egyszerűen előállít­hatók, a tartószalagon megerősíthetők és ellentétben az eddig ismert zárótagok­kal, a találmány szerint a szakítózárral 25 felszerelendő ruhadarabhoz vagy szöve­géhez illeszthetők. A lefedőfejek vagy sapkák biztosabb megerősítése céljából i fejet vagy sapkát hordozó szorítópofák dudorral vagy megfelelő bemélyedéssel 30 láthatók el. A rajzon a találmánynak több kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a zárótagokkal ellátott tartó­szalag keresztmetszete. A lb 2. és 3. ábrák más két kiviteli alak kereszt metszete. A szakítózár, mint ismeretes, két (8') tartószalagból áll, melyek egyik szélükön a zárótagokat hordják, melyek kapcsoló­dudorokkal és vájatokkal vannak ellátva, 40 melyekkel azok a másik tartószalag záró­tagjainak kapcsolórészébe kapaszkodnak. Ily szakítózárak általában ismeretesek. Ezért a rajzon csak egy zárótagsor van feltüntetve. 40 A (23, 24) és (25) zárótagok, pl. fém­szalagból kisajtolhatok. E tagok hátsó végükön hasítékkal vannak ellátva, mely­nek belső vége kibővül és a megvastagí­tott szélű (8') tartószalag felvételére való. 50 A tagoknak a tartószalagon való biztos megerősítését egyszerűen a tag pofáinak összenyomásával érhetjük el. A tagok egyik pofáján hozzátoldott (26, 27) vagy (28) fej van megerősítve. Hogy a lefedé­sek megerősítése biztosabb legyen, aján­latos a lefedendő pofát, mint azt az 1. és 2. ábrák feltüntetik, hátrametszett (29) nyúlvánnyal vagy megfelelő (30) be­mélyedéssel, vagy pedig duzzasztással ki- 60 alakított dudorokkal és bemélyedésekkel ellátni. Bemélyedés helyett a tagok egész lefedendő felülete récékkel látható el. Természetesen, adott esetben, mindkét pofa is hozzátoldott fejjel fedhető le. 65 A 3. ábra szerinti elrendezés olyan, hogy a tagok kapcsolórészei a tartószalag egyik oldalán vannak, míg a kapcsoló­részeken túli pofarész hozzátoldott (28) sapkával van lefedve. A tagok előnyösen 70 fémből valók és a fejek vagy sapkák nem fémes munkaanyagból és azok pon-55

Next

/
Oldalképek
Tartalom