122187. lajstromszámú szabadalom • Porlasztó

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KTRÍLY1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 122187. SZÁM. Ill/b. OSZTÁLY. — M. 11264. ALAPSZÁM. Porlasztó. Mayer Menyhért magánzó, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi április hó 2-ika. Ismeretesek olyan folyadékporlasztók, melyeknél bonyolult fém- vagy gumi­vezetékes gumilabda összenyomásával a folyadéktartályban túlnyomást hoznak 5 létre, mely a folyadékot a tartály nyílá­sába illesztett szállócsőbe nyomja. A szállócső kisméretű nyílásán át a folyadék porlasztva lép ki. Az ismert és különösen illatszerek porlasztására használt készü­(0 lékeknél a szállócsövet rendszerint a palackszerű folyadéktartályt elzáró du­gaszba erősítették és ugyancsak a dugasz­hoz —• közvetlenül vagy összekötőcső közvetítésével — csatlakozott a túlnyo-15 mást létesítő gumilabda is, mely már rögzítetten helyzete miatt is hamarosan tönkrement és javítása egyrészt túl körül­ményes, másrészt túl költséges volt. A találmány ugyanilyen elv alapján 20 működő, de szerkezetében a legvégsőkig leegyszerűsített porlasztó, mely hígabb és sűrűbb folyadékok (illatszerek, -brillan­tine) és porok (pl. hintőpor gyermekápo­láshoz) porlasztására egyaránt alkalmas 25 és melynek egyszerűsége mellett további előnye, hogy egykézzel működtethető A találmány szerinti porlasztónak mindössze három része van, nevezetesen: A folyadék- vagy portartály, az ennek 30 nyílását elzáró, összenyomható fedő és a tartály falát áttörő, előnyösen tompa szögben, esetleg derékszögben hajlított porlasztócső, melynek a folyadékszint felett, a cső fordulatánál furata van. Az 35 összes részek könnyen kicserélhetők. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a porlasztó példaképem kiviteli alakját oldalnézetben és függő­leges metszetben szemlélteti. A rajzon (1) a folyadék- vagy por- 40 tartály és (2) a szájnyílásba illesztett, összenyomható fedél. Az ábrázolt foga­natosítási alaknál az (1) tartály példa­képen üvegből, az üreges testalakú (2) fedél pedig gumiból van. A fedél (3) 45 pereme az (1) tartálynak belül érdesre csiszolt vagy kúposán a gumiperemhez illeszkedő (4) nyakába egyszerűen be van szorítva. A szűk furatú, tompaszögben vagy 50 derékszögben hajlított (5) porlasztócső alsó vége az (1) tartály fenekének köze­lébe ér, míg felső vége az (1) tartály falát áttöri és a tartályon kinyúló (6) vége alkotja a porlasztó fúvókát. A (6) csövet 55 helyében tetszőleges módon, pl. két (7) csavaranyával rögzíthetjük. A csőnek a folyadékszínt feletti részében, a cső haj­lásánál a (8) furata van. A porlasztót a szórandó folyadékkal 60 vagy porral úgy töltjük meg, hogy a (8) nyílás a porlasztandó anyag szintje felett legyen. Ha most a porlasztót egyik kezünkbe vesszük és ujjunkkal a (2) gumifedélre nyomást gyakorolunk, akkor 65 az (1) tartályban keletkező túlnyomás a szórandó anyagot az (5) csőbe nyomja. A nyomás alatt álló folyadék vagy por a (8) nyíláson át levegőt ragad magával és a (6) fuvókából finom köd alakjában 70 lép ki. A (2) fedél elengedésekor rugal­masságánál fogva eredeti alakját veszi fel és a (6) fúvókán és (8) nyíláson át levegő szívódik az (1) tartálynak a folyadék- vagy porszint feletti terébe. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom