122186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás választóüzemű közvetítőhelyekkel ellátott távíróberendezés üzembentartására

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BIBÓSÍCT SZABADALMI LEIRAS 122186. SZÁM. VJI/J. OSZTÁLY. — X. 7588. ALAPSZÁM. Eljárás választóüzemű közvetítőhelyekkel ellátott táviróberendezés üzembentartására. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin-Tempel hof. A bejelentés napja 1938. évi június hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 14-ike. A találmány választóüzemű közvetítő­helyekkel ellátott olyan táviróberende­zésre vonatkozik, melynek választóit a távírójelekhez hasonló áramlökésekkel 5 állítjuk be. Ilyen berendezésekben az a veszély áll fenn, hogy valamely össze­köttetés részbeni kikapcsolásánál, a táv­írás alatt, választók távírójelek révén be­állítódnak és így téves összeköttetések 10 létesülnek. Ezért javasolták a választók beállításának ára'mlökéseit a távírójelek­től hosszúkkal megkülönböztetni és a választókban kapcsolóeszközöket alkal­mazni, melyek csak a helyes hosszúságú 15 jelekre működnek. A szokásos távíróberendezésekben a távírósebesség úgy van választva, hogy a távvezetékek átvivőberendezései a leg­rövidebb jeleket még éppen torzítatlanul 20 adják tovább. Eszerint lehetetlen a táv­írójeleknél rövidebb választóáramlökése­ket használni. Sőt, szükséges, hogy hosz­szabbak legyenek, mint a leghosszabb távírójel. Ugróírók esetében, amelyek az 25 ötös abc szerint dolgoznak, a leghosszabb távírójel kb. 100 mmp lehet. A választó­áramlökések hosszának tehát lekerekítve 180 mmp-nek kell lennie, hogy kifogás­talan munka biztosíttassék. Az említett 30 eljárás hátránya tehát, hogy a választó­tárcsák lefutási idejét, a rendes szerke­zetűekhez képest meg kellene sokszoro­sítani. A találmány azon a felismerésen alap-35 szik, hogy téves kapcsolások biztos meg­akadályozására elegendő, ha minden im­pulzussor előtt vagy alatt, vagy után olyan áramlökést adunk, mely hosszabb, mint a leghosszabb távírójel és mely késleltetve dolgozó kapcsolóeszközt hoz 40 működésbe, mely a választót arra képe­síti, hogy a hívót a kiválasztott vezeté­ken végigkapcsolja. Sőt elegendő, ha egyedül a vezetékválasztónak adunk hosszú áramlökést, úgyhogy itt ez áram- ^g lökés hiányánál végigkapcsolás nem jön létre. A berendezés olyan lehet, hogy a hívó résztvevőnek a választás után kap­csolót kell átfektetnie, mellyel a választó­tárcsát kapcsolja ki, a távírót azonban 50 bekapcsolja és egyszersmind a meg­hosszabbított áramlökés önműködően ki­bocsátódik. A berendezés olyan is lehet, hogy a választótárcsa minden lefutásnál meghosszabbított áramlökést bocsát ki, 55 mely célszerűen, a sornak utolsója. Mind­két esetben az összbeállítóidőnek csak igen kis meghosszabbítására van szükség. A rajz a találmányi eljárás egyik ki­viteli példájának kapcsolási rajza. 60 A feltüntetett vezetékválasztót előtti elrendezett választó azzal állítja munká­ba, hogy a (c) eret földeljük, úgyhogy a (C, F) relék működnek. Ezután az (a) vezetéken át az (A) relének áramlökése- 65 ket adunk, melyek az (al) érintkezőn áj a választó (H) emelő mágnes éhez jutnak. Az áramlökéssor ideje alatt a (V) relé működik. A választó első emelőlépésénéi azonkívül a (K) érintkezők működtetnek, 70 úgyhogy az (F) relé a (c) érből kikap­csolódik és (fii) érintkezőjén át tovább van tartva. Minden áramlökésnél az (aV2) érintkezővel az (F) relé rövidre záródik. Fegyverzete azonban csak akl«n 75 esik le, ha az áramlökés hosszabb, mini

Next

/
Oldalképek
Tartalom