122174. lajstromszámú szabadalom • Higanyos merülő sínérintkező

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI'W^ÖÄ SZABADALMI B1EÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 122174. SZÁM. V/a/2. oszrÁLY. — M. 5113. ALAPSZÁM. Higanyos merülő sínérintkező'. Vereinigte Eisenbahn Sig*nalwerke G. m. b. H., Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1937. évi május hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1936. május hó 28-ika. Ismeretesek olyan sínórintkezők, melyek a sín áthajtásakor működnek annak kö­vetkeztéiben, hogy a sín alakváltozásakor • bekövetkező helyváltozást arra használják 5 fel, hogy higanyt tartalmazó érintkező­edényben a higany felszínét külön folyé­kony vagy gáznemű közeggel addig eme­lik, amíg a higany az érintkezőt el nem éri, illetőleg el nem borítja. Ezeknek a 10 szerkezeteknek az a hátrányuk, hogy könnyen földzárlatot okoznak. Ezenkívül az az idő, amíg a higany az áramkört zárja rendszerint igen rövid ahhoz, hogy az árammal közönséges villamos berende­lő zéseket működtessünk. E szerkezeteket mint az áramkört záró és mint az áram­kört nyitó szerkezeteket is kiképezhetjük. Ha a szerkezet egyben áramkört nyit és áraimkört zár, akkor rendszerint a nyitás 20 és a zárás nem következik be egyidejű­leg. Gáznemű közeggel működtetett ily érintkezőkben érzékeny légszelepeket kell alkalmazni, sőt sok esetben több vezérlő­szelep alkalmazása sem kerülhető el. 25 A találmány a sín áthajlásával működ­tetett érintkező, amelynél a fentnevezett hátrányokat kiküszöböltük. Evégből a találmány értelmében két egymással közlekedő érintkezőedényt al-S0 kaim ázunk, melyek között visszacsapó­szelep van. Az egyik, a nyugalmi áram érintkezőjét tartalmazó edény közvetle­nül csatlakozik a sín áthajlásával befolyá­solt térfogatú térhez. 3E. A találmány egy példakénti kiviteli alakját a rajz mutatja. Az ott feltünte­tett szerkezet főbb részei az (1) test, mely a sín alatt van és amely üreges, ugy hogy annak oldalfala a sín áthajlásakor behajlik és a test belsejében lévő (1') tér- í0 ben a gáz vagy a folyadék nyomása át­menetileg megnő. További lényeges alkat­része a szerkezetnek a (2) érintkezőedeny, melyben az (1) testben lévő közeg nyomá­sával az érintkezőket működtetjük. tó A (2) érintkezőedény célszerűen (17) vashüvelyből és abban elhelyezett szige­telőa ny ágból készült érintkezőedónyből áll. Az edénynek célszerűen U-alakú (3, 4, 5) csatornája 'van, melyet a rajzban 50 feltüntetett mennyiségű higannyal töl­tünk meg. Rendes körülmények között a két csatornában a higany felszíne, a köz­lekedő edények törvénye alapján egy­forma magasságban van. 55 Az U-alakú (3, 4, 5) csatornában a (3) csatornaszár lábánál egyetlen (7) golyós szelep van, mely nyitott állapotban a. hi­ganynak a (3) osatoirnaszéirból az (5) csa­tornaszárba való átáramlását megengedi, wi­de nem engedi meg azt, hogy a higany az ellenkező irányban visszafelé folyjon. Hogy a szerelvény elhaladása után a (3) és az (5) csatornaszárakban a higany felszíne lassan ismét a kezdeti magas- 65 ságba térjem, -vissza, a i(7) szeleppel párhu­zamosan (8) kiegyenlítőcsatornát alkal­maztunk. A csatorna keresztmetszete oly szűk, hogy az a szerelvény elhaladásakor a készülék (működését nem befolyásolja. 70 A (3) esatornaszár felső részét lyuka­csos (16) tömítőtárcsa zárja el, mely a (9) kamrát felülről határolja. Ebben a kam­rában hat az (1) testből kiszorított levegő

Next

/
Oldalképek
Tartalom