122169. lajstromszámú szabadalom • Mérőjel térbeli képtávolságmérőkhöz

Megjelent 15*39. évi november hó 15-én-MAGYAR KIRÁLYI #íjMͧ SZABADALMI BTRŐSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 1221ÖÍ). SZÁM. VII/a. OSZTÁLY. — Z. 2108. ALAPSZÁM. Mérőjel térbelikép-távolságmérőkhöz. Carl Zeiss gyári cégr, Jena. A bejelentés napja 1937. évi július hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 17-ike. Térbelikép-távolságmérőkben rendesen oly mérőjeleket használnak, melyek sötét vonalaknak vagy pontoknak látszanak. Ily távolságmérőnél, munkaközben gyak-5 ran előfordul, bogy a látótérben meghatározott látszólagos távolságban látható tárgyat valamely nagyobb látszólagos távolságban fekvő térbeli jel elcakarja. Minthogy gyakorlatilag lehe-10 :etlen, hogy valamely távolabbi tárgy 3gy közelben fekvőt eltakarjon, ez a jelenség a térbeli látás megzavarását idézi elő. Mig a mérőjegyek gyakran a távol-15 mérőtávcsőrendszereknek szemlencseiépsíkjaiban vannak, ismeretes azokat más helyen is elrendezni és az említett síkokban csak optikailag kialakítani. A találmány mérőjel térbelikép-távol-2(i iágmérőkhöz, mely úgy van kialakítva, hogy a térbeli látás említett zavaró hatása még akkor sem következik be, ha a hozzátartozó térbeli jel valamely látszólag íözelebbi tárgyat takar el. Ezt az ered-25 ményt elérhetjük, ha fizikai vagy optikai mérőjeleket alkalmazunk, melyek a találnány szerint úgy vannak kkialakítva, hogy a jellel fedett felület a fényt átbocsátja. Ekkor ily jelek térbeli képe a 30 ávolságmérő látóterében látható tárgyak ölé helyezkedik, anélkül, hogy azoknak körvonalait eltakarná vagy megszakítaná. Könnyen elképzelhető, hogy rövid gyakorlat után, pl. az ábrázolt tárgyak 85 észéi, melyekre valamely látszólag távoli ér béli jel képe esik, ennek révén, mint /alamely távoli fénytől átvilágítva látszik, különösen, ha a jel felületi világossága nincs túlnagyra választva. E feltételnek megfelelő jelek kivitelre 40 különböző lehet. A jel, pl. üveglemezen alkalmazott fényátbocsátó réteg. Ily rétegek fényképészeti rétegnek mérsékelt feketít és ével, vagy az üveglemez megfelelő részének gyenge, még fényátbocsátó 40 ezüstözésével állíthatók elő. Optikai jelek más, célszerű kiviteli alakjánál a jel-lemez fényt át nem bocsátó lemez, melyben az ábrázolás tárgyáuLopíikaij élnek való, jel van kivág- ,50 va. A szemlencseképfelületben ábrázolt jel tehát, pl. nyílásnak képe lehet, mely jel-lemeznek való vékony bádoglemezben van kidolgozva. További előnnyel használható kiviteli alak adódik ki, ha jel- 55 lemeznek üveglemezre felvitt, pl. fényt át nem bocsátó feketített fényképészeti réteget használunk, melyben a jel be nem feketített felületelem. Magától értetődik, hogy a jeleket megfelelően meg kell vilá- 60 gítani, hogy a szemlencselátótérben használható képeket kaphassunk. A raj zon a találmány három példaképem kivitele van feltüntetve. Az 1., 3. és 5. ábra e példák felülnézetei. A 65 2., 4. és 6. ábra a megfelelő metszetek. Az első példánál (1. és 2. ábra) az (a) jel-lemez üvegből van, mely a (b) fényképészeti réteggel van födve. Míg e réteg általánosságban nincs feketítve, a jelnek 70 való (c) felület gyengén van feketítve, úgyhogy bizonyos fokig fényátbocsátóképes. A második pédánál (3. és 4. ábra) a jel-lemez vékony (d) bádoglemez. A (d) 75 jel-lemeznek jelnek való (e) kivágása van. A harmadik példánál (5. és 6. ábra)