122159. lajstromszámú szabadalom • Tárolóhatású katódsugár-letapintó

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAti KIRÁLYI WNifJe SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133159. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — L. 7692. ALAPSZÁM. Tárolóhatású katódsugárletapintó. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég-, Berlin-Tempelhof, niint Dr. Ing-. Heimann Walter és Wemheuer Kurt oki. mérnök, berlln-tempelhof-i lakosok jogutódja. A bejelentés napja 1938. évi október hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 14-ike. Tárolóhatású katódsugárletapintók előnye .a többi kópszétbontókkal szemben, hogy a képletapintás ideje alatt fénnyel kiváltott elektronokat tárolnak ós a leta-5 pintás pillanatában az összes elektronok a képjel előállításához, járulnak hozzá. A találmány ilyen letapintóberendezésekre vonatkozik, amelyeket a következőkben a rajz alapján ismertetünk. Az 10 1. ábra feszültséggörbét tüntet fel, mely az ismeretes kialakítás berendezéseire vonatkozik, a 2. ábra a találmány szerinti •berendezésekre vonatkozó görbe. A 15 3. ábra a találmány egyik kiviteli példájának vázlatos metszete. A 4. ábra a második kiviteli példájának vázlatos metszete. A szétbontó- és letapintómüvelet ponto-20 sabb megfigyelésénél kitűnik, hogy a tárolóhatásnak csak tört része használható ki. Amint az 1. ábrából kitűnik a mozaikelektród minden elkülönítve megfigyelt eleme feszültségének, a szívó elektródával 25 összehasonlítva, egy képletapintás közben, következő folyamata van: Az elektronsugárnak a mozaikelemre való érkeizaése pillanatában a szekunderkibocsátás folytán potenciálja, a szívóelek-80 tróda potenciálján felül feb. +3 Voltra emelkedik. A mezőiránnyal létesített késleltetés miatt a kiváltott szekundérelektronoknak csak ikis száma éri el a szívóieleiktródát, míg a főrész a mozaikelektróda előtt 35 tértöltést alkot. A letapintósugár továbbmienetele után ezek az elektrolitok, a keletkezett mező hatása alatt, az illető mozaikelemre esnek vissza és potenciálját közel kitevős függvényben, kb. —1 Voltra ejtik Mint az 1. ábrából kitűnik, a potenciál- 40 esés kb. olyan időben következik be, mely a képletapintás idejével egyenlő, tehát, pl. 1

/äö másodperc alatt. 0—A a nullafesziültségvonalat jelzi. Valamely megvilágított eleminek íény villamos tárolása, 45 azaz a fotoelektronok távozása folytán annak pozitív feltöltésié, annál hatásosabb lesz, minél alacsonyabb' a végpotenciál és m|nél előibb érjük azt el. E pozitív fényvillamios feltöltés szétrombolása, a tértől- 50 tésből érkező elektronok által, nyilvánvalóan nem következik be, mert e feltöltés, a +3 Volt feltöltéssel összehaSnonlítva, amelyet az elektrenisugár idéz elő, mindig kicsi. Ha mjost a sugár a tároló képelemre 55 tér vissza, akkor valamely meg nem világított moizaikelemjhez képest töltéisváltozás következik be, mely az eközben kibocsátott fotóelektronok értékével kisebb. E különbség a képjelet adja, 60 A találmány szerint e tárolóberndezés hatásfokát azzal növeljük, hogy a potenciál esése + Voltról rövidebb idő alatt és azonkívül alacsonyabb végértéken következik be, mint eddig. Ezt pótlólagos elek- 65 tronforrással érjük el, mely a követelt mértékben elektronokat szállít a tért öltésbe. Ha t. i. ez elektronoknak alkalmas kis sebességük van, akkor azok a mozaikelemek szektindérkibocsátása révén elő- 70 állított tértöltéselektronokkal együtt, a röviddel ezelőtt a sugárral letapintott ele-