122156. lajstromszámú szabadalom • Goniometer, elektromágneses hullámok irányának megállapítására

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIR A LYI VCOl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122156. SZÁM. VII/d/j. OSZTÁLY. — L. 7567. ALAPSZÁM. Goniometer elektromágneses hullámok irányának megállapítására. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég-, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1938. évi május hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 14-ike. Elektromágneses hullámok irányának megállapításához való ismeretes goniomó­terek egymásra merőlegesen elrendezett két gerjeszitőtekercsből és egy keresőte-5 kérésből állanak, melyeket e tekercsek vil­lamos terében íforgatunk. A gerjesztő­tekercsek egymásra mierőlegesen elrende­zett irányítóantennákkal pl. keretanteii­nákkal vannak összekötve és a kereső-10 tekercsben indukált fogadófeszültséget tetszés szerinti irányvevőhöz vezetjük. Valamely beeső hullámi irányának meg­állapítását a goniometer ismeretes ket­tősköirkarakteriszitiíkáijának minimuma sze­lő rint végezzük. Minthogy e karakterisz­tika 180°-kal egymáshoz képest eltolt mi­niumot mutat, ezért az ir,á!nymiegállapítás nem egyértelmű és azonkívül annak az ol­dalnak meghatározása is szükséges, ame-20 lyen az irányított adó, a vevőoldalról szemlélve, fekszik. Ez oldalmeghatározás isimert módon úgy történik, hogy a gonio­meter kettőskörkarakterisztikájához be nem irányított segédantenna körkarakte-25 risztikárja fázisban vagy ellenfázisban fe­lül van helyezve. Ekkor eredő karakterisztika keletkezik, melynek egy minimumhelye van és alakja kardioid. E karakterisztikából következ-30 tétünk az adóoldalra. Ennek az eljárásnak hátránya,, hogy az iránymegállapítás után a keresőtekereset, az oldalmeghatározás végrehajtására, a minimumállásból 90°-kai a maximumállásba kell elforgatni, ami ál-35 talánosságban zavaró és időrabló művelet. E hátrány megszüntetésére javasolták, a forgókeretesirányítónál a tulajdonké­peni irányítóberetre merőlegesen, egy má­sodik segédkeret elrendezését, melyet, az oldalmíeghatározás céljából, a főirányító- ÍO keret helyett az irányvevőre fektetünk. A találmány szerint a keresőtekercsre merőlegesen segédtekercs van elrendezve, melyet, az, oldalmeghatározás céljából, át­kapcsoló segélyével az, irányvevővel kap- 45 csaljuk. E segédtekercs fogadófeszültségét nemi irányított segédantenna, fogadófe­szültsége fölé helyezzük, hogy az, ismere­tes kardioidalakú diagramot kaphassuk. Ily segédantenna alkalmazása helyett a 50 keresztezett irányítóantennák magas­antennaeffektusát használhatjuk, amely a vevőbemeneti kapcsolás készakarva beve­zetett részaránytalansága révén keletke­zik. _ 56 A rajz a találmány szerinti berendezés egyik példájának kapcsolási rajzát tünteti fel. Az (1) goniométernek egymáshoz képest merőlegesen fekvő (2, 3) gerjesztőtekercse QQ van, melyek a (4, 5) keresztkerettel van­nak összekötve. A (6) keresőtekercs a (9) átkapcsoló (7, 8) kapcsain át a (10) irány­vevővel van összekötve. A találmány szerint a (6) keresőtekercsre 65 merőlegesen a, (11) segédtekercs van elren­dezve, mely a (6) tekerccsel közösen (forgatható! és a (9) átkapcsoló (12, 13) kap­csain át a (10) iráínyvevő bemenetével van összekötve. A (10) vevőbemenetében 70 a (14) segédantennát ismert módon egyen­íázisban vagy ellenfázisban a (11) tekercs áramkörével csatoljuk. A vevőnek (15) át­kapcsolőja van, mely (P) irányállásában a (14) antennát kikapcsolja vagy fázis- 75 állását úgy állítja be, hogy a minimum­zavar kiegyenlítését érjük el. A (15) kap­csoló (S1 , S 2 ) helyzeteiben a (14) antenna

Next

/
Oldalképek
Tartalom