122137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mésznitrogén előállítására forgókemencében különböző higítási fokozatok mellett
Megjelent 1939. évi november hó 15-én. IlflTAK KIEÁLTI #mi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133131 ;. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — S. 17066. ALAPSZÁM. Eljárás mésznitrogén előállítására forgókemencében különböző hígítási fokozatok mellett. Aktiengesellschaft für Stickstoffdünger, Knapsack bei Köln/Rhein. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 2-ika. Mésznitrogén előállításánál a hígítás befolyása a reakció menetére ismeretes és pl. a 108.174. és 115.520. számú magyar szabadalmi leírásokban le van írva. Az 5 összes ismert eljárásoknál az azotálandó karbidot ismert higítószen-el, előnyösen kész mésznitrogénnel keverik és ezt a keveréket viszik bei az azotáló kemencébe, vagy ha a karbidot és a higítószert egy-10 mástól elkülönítve juttatják a kemencébe. e két alkatrész keverését közvetlenül a kemencéi adagolónyílásánál végzik. A higítószert legtöbb esetben hideg állapotban adják a karbidhoz. 15 A hígítás céljia a karbidrészecskéknek egymástól való mechanikai elválasztása avégett, hogy a magas és legmagasabb re>akcióhőmérsékleteken az összesülésekel: meggátoljuk és hogy e hőmérsékleteken 20 a karbidot állandóan megfelelően hűlhessük. A hozzáadott higítószernek az a feladata, hogy hőelnyeléssel a megengedett Legmagasabb hőmérséklet túllépését meggátolja. A higítószer hűtőhatása azonban 25 a legmagasabb hőmérséklet helyein csekély. Mivel a higítószernek mindig ugyanr az a hőmérséklete, mint a reagáló karbidnak, hőt csak oly mértékben vehet fel, amilyen mértékben saját maga tovább me^ 80 legszik. Élénk reakciós helyeken azonban már néhány foknyi csekély hőmérsékletemelkedés a tömeg összesülését okozhatjia. Ily csekély hőmérsékletkülönbségnél azonban a higítószer csak csekély melegmeny-86 iiyiséget képes felvenni, míg a reakció, illetve a felszabaduló hő magas hőmérsékleteken rendkívül gyorsan fokozódik, így tehát ott, ahol a hőfejlődés a legnagyobb mértékű, a higítósze'rrel való hűtés viszonylag a legkisebb. m Ezzel szembein a kemence adagolónyílásának oldalán a viszonyok máskép alakulnak. A belépési hőmérséklet nagyon mérleg higítószer alkalmazása esetén is a hozzáadott karbid mennyiségének megfelelően 45-mindig lényegesein, alacsonyabb, mint a kemence közepén lévő legmagasabb hőmérséklet. A hígított karbidnak tehát több száz fokot kitevő hőmérsékletszakaszon kell áthaladnia, hogy teljes reakciósebes- 50 séget érjen el és emellett a higítószert is fel kell fűtenie. A karbid és a higítószer addig fogyasztanak hőit, míg a karbidnak a hőmérséklettel együtt fokozódó reakcióhője elegendő ahoz, hogy a keverék hő- 55 mérsékletét a töltet áthaladási sebességének és a hőmérséklet emelkedésének megfelelően fokozza. Világos, hogy tiszta karbid könnyebben reagál, mint hígított karbid. A higítószer tehát késlelteti a reakció 60 bekövetkezték A gyakorlatban azonban kívánatos, hogy a kemeneejüzemet a kemencén kívül elhelyezett körülményes változtatható fűtővagy hűtőrendszabályok, mindenek előtt 65 idegen hő hozzáadása nélkül tartsuk fqnn és hogy csakis a kemence belsejében végbemenő folyamatoknak a változtatásával vezessük a reakciót. Ezt a feladatot a fentemlített magyar szabadalmak szerinti el- 70 járás megoldja, ellenben csak meghatározott szemcséjű karbid részére. Azoknál
