122131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy töltőgáznyomások létesítésére villamos lámpákban

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 1IÜ2131. SZÁM. VH/h. OSZTÁLY. — J". 3909. ALAPSZÁMEljárás nagy töltőgáznyomások létesítésére villamos lámpákban. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r.-t. cég, Újpest. A bejelentés napja 1938. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hó 22-ike. Ismeretes, hogy villamos izzólámpákat szobahőmérsékleten egy atmoszféra fölötti nyomású gázzal úgy tölthetünk meg, hogy a lámpa buráját hűtés, például hideg le-5 vegével végzett hűtés közben körülbelül atmoszéfrikus nyomású gázzal töltjük meg és azután a szivattyúzócsövet lezárjuk (leolvasztjuk). Á hűtés megszűnése után a nyomás a hűtési hűtőiktől függő mértékben 10 az atmoszférikus fölé emelkedik. A töltőgáz nyomását, ami végeredményben a lényeges, kizárólag a gáznak töltés utáni, a hűtött burában való nyomása határozza meg- A fenti eljárással létesített nyomás 15 azonban gyakorlatilag alig lehet több két atmoszféránál, vagyis a sűrűséget általában legfeljebb megkétszerezhetjük. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a lámpa töltő gőznyomása alatt e leírásban és igénypom-20 tokban mindig a nem égői lámpa burájában szobahőimérsékleten uralkodó nyomást kell érteni. A találmány olyan eljárás, mely lehetővé teszi, hogy szobahőmérsékleten mesz-25 sze az atmoszférikus fölötti, 5 atmoszférát rendszerint felülmúló, sőt 100 atmoszféráig és e fölé terjedői toltőgáznyomású villamos lámpákat, még pedig akár izzólámpákat, akár a bennük végbemenő kisülés 80 fényét hasznosító lámpákat, például nagynyomású ívlámpákat, állíthassunk elő:. Ezt a találmány szerint úgy érjük eL hogy a benne létesítendő legnagyobb töltőgáznyomásnak megfelelőien méretezett 85 lámpaburába, annak vagy egy részének megfelelőien alacsony hőmérsékletre való hűtésével, a számítással vagy tapasztalati úton előre meghatározott gázmennyiséget cseppfolyós vagy szilárd kondenzátum alakjában hagyjuk lecsapódni, ezután a 40 lámpát a hűtés megszakítása nélkül lezárjuk és a hűtést csak a lámpa lezárása, azaz rendszerint a töltőicső leolvasztása után szüntetjük meg. A kondenzátum ekkor elgőzölög és a gáznyomás, valamint 45 a gázsűrűség a lámpának a környezeti, például szobahőmérsékletre való felmelegedése közben a kívánt értékre emelkedik. Annak, hogy ilyen eljárással dolgozhassunk, elengedhetetlen feltétele az, hogy a 50 szilárd vagy cseppfolyós kondenzátum telítési nyomása csak akkora legyen, hogy az ismeretes eljárások egyikévél való leolvasztás lehetséges legyen. Ha a hűtési hőmérsékletet elég alacsonyra választjuk, 55 mindig könnyen elérhetünk egy atmoszféra alatti telítési nyomást. Ez azonban nemi feltétlenül szükséges akkor, ha valamely nagynyomású leolvasztási eljárást használunk, amelyek egész 8 atmoszféráig terjedő 60 nyomásokig ismeretesek. A találmány szerinti eljárás tehát, ellentétben a bevezetésben említett ismeretes eljárásokkal, nem a. töitőjgázoknak különböző hőmérsékletek melletti sűrííségkü- 65 lönbségén, hanem a gázállapotbatn való sűrűségük és a szilárddá vagy cseppfolyóssá kondenzált halmazállapotukban való sűrűségük közötti különbségen alapszik. Ez magyarázza meg a találmány sze- 70 rinti eljárással elérhető] tekintélyes nyomás- és sűrűségemelkedést, amelynek eh vileg vagy a töltőjgáznak szobahőmérsékleten mért telítési nyomása, vagy pedig az szab határt, hogy a kondenzátum a 75 lámpaburát teljesen kitölti. A találmány szerinti és a bevezetésben említett eljárások közötti további különb-