122128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azofestékeknek roston való előállítására

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI W^ö» SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122128. SZÁM. IV/f. (XlV/e.) OSZTÁLY. — F. 8878. ALAPSZÁM. Eljárás azofestékeknek roston való előállítására. I. G. Farfaenindustrie Aktiengesellschaft Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1938. évi április hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 25-ike. Azofestékeknek roston való előállításá­nál az előhívófürdőkhöz puif er anyagokat adnak, melyek alkalmasak arra, hogy az. alapozás aíkáliájának káros befolyását 5 a diazooldatra megakadályozzák. Eilajta alkáliakötőszerként előnyösen alumínium szulfátot, cinkszulfátot és magnézium­szulfátot használnak. E sókat előnyösen a kereskedelmileg használatos íestősók-10 hoz keverhetik hozzá, úgyhogy a festő­nek oly diazokészítmények állnak rendel­kezésére, melyek vízben való egyszerű oldással festésre kész előhívófürdőket ad­nak és nincs szükség arra, hogy a festő-15 fürdőhöz a felhasználó részéie körülmé­nyes módon utólagosan járulékos anyago­kat adjanak hozzá, mint pl. ecetsavnak alkálikötőszerként való használata eseté­ben. 20 A fentemlített pufieranyagok haszná­latával azonban bizonyos hátrányok is jár-ak, amennyiben ezek az alapozásnál jelenlévő textilolajokkal — gyakorlatilag főképpen a törökvörösolajjal — fém-25 szappanokat képezhetnek, melyek rend­szerint kenhetőek és a rostra lerakódhat­nak, ami pl. laza anyagnál annak fon­hat ósága szempontjából káros hatású és darabárunál főleg nedvesítési hibákat 30 eredményez, melyek folytán a festés egyenlőtlenné válik. Ügy találtuk, hogy az effajta zavaró jelenségeket elkerülhetjük, ha a kötést vízben oldható krómisók jelenlétében fo-35 ganatosítjuk. Mint ilyenek tekintetbe jöhetnek pl. krómiszulfát, -fluorid,.illetve -acetát. A krómisók alkálikötőszerként kitűnően alkalmazhatók. Gyengébben kötő diazovegyületekné] nem okoznak hiányos festékanyagkiteimelést, miként 40 ez aiumíniumszuliát vagy cinkszulfát al­kalmazása esetén többször előfordul és a magnéziumszulfáttal szemben az az előnyük, hogy gyengén savanyúan hat­nak és ezzel a festések tisztaságára elő- 45 nyös befolyást gyakorolnak. Továbbá a roston nem lépnek fel káros lerakódások, úgyhogy jobb és egyenletesebb külsejű árut kapunk. Hogy a tekintetbe jövő krómisók ke- 50 zül melyik a legalkalmasabb valamely adott bázissal való optimális festés elő­állítására, azt előkíséilettel könnyen meg lehet állapítani. Lehetséges továbbá, hogy a vízben 55 oldható krómisókat előzőleg a jégfestési eljáráshoz alkalmas bázisoknak szilárd alakban leválasztott diazoniumvegyüle­teihez, illetve effajta bázisoknak a dia­zotáláshoz szükséges mennyiségű nitrit- 60 tel való keverékéhez vagy effajta bázi­sokhoz, illetve ezeknek ásványi savas sóihoz hozzákeverjük. Az első esetben oly festőkészítményeket kapunk, melyek vízben való egyszerű oldással használatra 65 kész festőfürdőket adnak, míg az utóbb említett festőkészítményekkel, azoknak ásványi savakba való bevitelével, illetve egyszerű diazotálással elő hívói űr d őket állíthatunk elő. Az ekként kapott festő- 70 készítmények tartósságukkal tűnnek ki, még azok is, melyek szilárd diazonium­vegyület mellett a sok esetben puffer­anyagként különösen alkalmas krómi­acetátot tartalmazzák, ami nem volt 75 előre látható, mivel más szervessavas

Next

/
Oldalképek
Tartalom