122106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagok nemesítésére

Megjelent 1939. évi november hó 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122106. SZÁM. XIV/a/1. (XlV/e.) OSZTÁLY. — C 4994. ALAPSZÁM. Eljárás textilanyagok nemesítésére. Chemische Fabrik Theodor Kotta cég, Zwickau/Sa és Qiiehl Kurt kémikus, Zwickau, Sa. A bejelentés napja 1937. évi augnsztus hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi november b.ó9-ike. A találmány eljárás textilanyagok nemesítésére. A találmány értelmében nemesítés' alatt appreturát, azaz nehezítést értünk, mellyel az anyag, amellett, hogy 5 a súlya növekszik, tehát töltőanyagot vesz fel, jobb íogásúvá válik, a gyűrési rugalmassága is növekszik. Gyűrési rugalmaság alatt a rostok összehajtásával szemben kifejtett ellenállóerőt értjük, mely ki-10 váltképen az anyag összegyűrt csomójának kézben való nyomkodásakor észlelhető. Nagyobb gyűrési rugalmasság azonban a gyűréstállóság növelését is eredményezi. Az eljárás vonatkozik mindenféle 15 textilrostra és ebből előállított anyagra, mindenekelőtt azonban regenerált cellulozanyagra, de emellett nativ cellulózaira is és effajta anyagból készült termékekre, tehát mtüselyemre, műgyapjúra, valamint 20 kevertrostokra és kevertrostanyagokra, melyek rnűselymet taríamiaznak. Ügy találtuk, hogy a nehezítőappretura sok hátránya, mint az áru foltossága, leporzása, a festékek elfedése, akként niel-25 lőzhelő, hogy oly szervetlen vagy akár szerves vegyületeket alkalmazunk, melyek hajlamosak amorf, ill. űnomkristályos alakban kiválni, ill. melyekhez oly anyagokat adunk, melyek ily kiválást létrehoz-30 nak. Ily amorf leválással azonban nemcsak az, anyag foltosságát és a festék . elfedését csökkentjük, hanem legtöbb eset; ben növeljük az anyag gyűrési rugalmasságai;. Optimális értékeket persze csak ak-85 kor kapunk, ha az adalékanyagot nem Cet szőleges mennyiségben, hanem esetről esetre pontosan megállapítandó optimális hatású mennyiségben adagoljuk. E szempontok alapján érthetővé válik, hogy pl. karbamiddal való appretálásnál 40 akkor kapunk jobb eredményt, ha cukrot, glicerint, enyvet ós hasonlókat adunk hozzá; ekkor a festéknek csekélyebb befedését stb. észlelhetjük. Ugyanez áll fenn a rost másféle nehezítésénél is, azonban az 45 anyagnak gyűréstállósága csak optimális feltételek mellett növekszik annyira, hogy gyakorlatilag kihasználható hatásokat kapunk. Erősebben amorf nehezítőanyag íelvite- 50 lével, a durváibban kristályosodóval szemben, mindig jobb eredményt: kapunk; a gyűréstállóság azonban csak egészen meghatározott feltételek mellett ér el gyakorlatilag jelentős mértéket, s ezért nem kell 55 csodálkoznunk, hogy csak bizonyos vegyületekkel, melyek mindenekelőtt szervetlen sók, növelhető a gyűréstállóság annyira, hogy ez a hatás gyakorlatilag értékesíthetővő válik. 60 Már aránylag egyszerű sóknál, mint nátriumszulfátnál és !magnézmmszulfátnál észlelhetjük, hogy a kívánt hatást elérhetjük, ha e sókat lehetőleg amorf kiválásra kényszerítjük. Más sók, mint bo- 65 rátok, hasonlóan sztannátok és csekélyebb, de gyakorlatilag még használható mértékben a kálciumitartarát is a kívánt hatást eredményezik, ha a rostokra nagyobb töménységben visszük fel, úgy, 70 hogy egyéb felvitt anyaggal szemben túlsúlyban vannak. Ez a hatás oly szerekkel,