122079. lajstromszámú szabadalom • Berendezés neutronok intenzitásának a mérésére
Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132019. SZÁM. VII j. OSZTÁLY. — E. 5236. ALAPSZÁM. Berendezés neutronok intenzitásának a mérésére. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A'bejelentés napja 1938. évi március hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hó 24-ike. 15 20 Neutronokkal való dolgozásnál, eddig többnyire radioaktív anyagokat, pl. rádiumot, i-'ádiumemanációt használtak neutronok előállítására. Ujabban kitűnt,1 5 hogy neutronokat atomrombolással is» gyO:rti ionok segélyével hasonlóan nagy vagy még erősebb intenzitással kényelmesen előállíthalunk. Hátr!ánya ennek az eliáríásnak, hogy a neutronok intenzitása 10 pontosan nem elieinőrxzbetőén ingadozik. Ezek az ingadozások az ionáríam ingadozásaira, a bombázott réteg egyneműtiens égé re stb. vezethetek vissza. Ezért szúk-; séges, hogy az ioncljárásnál a neutronok intenzitását állandóan mérjük. Ezt eddig úgy végezték, hogy a neutronokat megolvaslak, úgy hogy az egyes neu trónok hatását regisztrálták. A neutronok érnie kiolvasása hosszadalmas és villamos zavarokkal szemben jól védett edényt kell használni. A találmány neulrondoziméter, mellyel a mindenkor'i neutroniiitenzitást közvetlenül mérhetjük. A nem, vagy csak na-25 §y°n kevéssé ionizáló neutronok kimutatására ekkor ismert közbülső reakcióból; indulunk ki, melynéll a neutronokkal erlösen ionozó részecskék képződnek. Például a következtő ismeri reakciót hasz-30 nálhatjuk: No+'Bio = I-.I7 —I gyors a részecske (levegőben való hatótávolsága, mintegy 1.1 cm). A találmány szerUnti neutrondoziméter 35 lényegileg fémből való ionizáló kamrából áll, melyben az egyes elektródokon kívül erlősítőbereindezés (elektroncső ellenállással) van elrendezve. Az ionizáló kamra elektródái igen vékony amorf bór rétegé-' vei bekent papírral burkollak. A hatékony: 40 bórréteg vastagsága függ az a részecskéké nek a boriban való hatótávolságának nagyságrendjétől. Ha á bóirrétegen Lassú neutrbnok haladnak át, akkor oly részecs-i kék váltódnak ki, melyek az ionizálói 45 kamra gázában ionokat hoznak létre. Az így létrehozott ionokat használják a neutronok kimutatására. Mivel csupán igen vékony bórréteg hatékony, az áthaladói •neutronoknak csak igen kis tört részei 50 vált ki y. részecskéket. Avégett, bogy gyenge neutronintemzilás mellett is er'ős Ionizálást létesítsünk, a találmány tovább-' fejlesztése értelmében, több rjéfeget helyezünk egymás mögé. ' 55 Igen sok bórrétegnél legelőnyösebb, ha a bórréteg vastagságát lehetőleg kicsire —• haláresetben az 7. sugaraknak a borban való hatótávolságánál) kisebbre — választjuk. Néhány bórrétegnél a rélegvastagsá- 60 got az v. sugarak hatótávolságával egyezőre vagy annál nagyobbra választjuk,: amikoris azt nem szabad túlságosan' nagyra választani, nehogy feleslegesen sok neutron abszorbeálődjék a bórréteg oly QÓ helyén, ahonnan az y. részecskék már nemi tudnak az ionizáló térbe hatolni. A rajz a találmány szerülli neutrondoziméler példaként! kivitelét mutatja. Az (1) tartályban, mely a neutron-tor- 70 rásból származó röntgensugarak és gam^ masugarak ellen ólomból vagy ennél több-, szőrösen vastagabb vasból van, nem: túlságosan erős gammasugárzás esetén sok
