122075. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő készülék
Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIBÁLYI SZABADALMI BIKÓSl« SZABADALMI LEIRAS 132075. SZÁM. II h. (V/dl., XVin/c.) OSZTÁLY. — B. 14066. ALAPSZÁM. Hőkicserélő készülék. Beck István oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi január hó 17-ike. áramlás irányában, annál vékonyabb ez a szigetelőréteg és annál jobb a hőleadás. A fentiekből látható, hogy mennél ki- 40 sebb keresztmetszetű testet használunk liőközlésre, annál nagyobb a hőátadási tényező és így annál kisebb felülettel tudunk azonos hőleadást elérni. Tudvalevő továbbá, hogy a, keresztmet- 45 szét csökkenésével az, azonos felületű test súlya, is jelentékenyen csökken (pl. hengeres test esetén az átmérő csökkenésével a felület csak egyenes arányban, a súlya ellenben négyzetes arányban csökken). 50 Hasonlóképpen, ha, pl. 1 ni2 területű, tetszőleges vékonyságú leniejzt, melynek hőleadó felülete 2 in3 , finom csíkokra hasogatunk és ma a csíkoknak egymástól való eltávolításáról gondoskodunk, hogy azo- 55 kon a körülvevő közeg végig áramolhasson, akkor a fejhasogatás finomsága szerint a, hőleadó felület tetszés szerinti mértékben megnövelhető, (pl. 0.5 mm vastagságú lemezt 0.5 mm .szélességű csí- 60 kokra hasogatva, annak eredetileg 2 m2 fűtőfelületét 4 ni2 -re is növelhetjük.) A fentiek értelmében a hőátadó test keresztmetszetének csökkentésével a testnek azonos hőleadásra vonatkoztatott súlya 65 két okból is kisebbre adódik, nevezetesen egyrészt az adott felületnek jobb hőátadása, másréslzt az adott felületű testnek kisebb súlya, következtében. E felismetrések alapján a következő mó- 70 don szerkeszthetők mláír igen jó hőleadású éis igen kis súlyú fűtőtestek: A hőleadó vagy hőfelvevő közegeket két vagy több, tetszőleges keresztmetszetű oly csőben ke-Tudvalevő, hogy egymáshoz, geometriailag hasonló alakú, de egymástól különböző méretű, fűtött ill. hűtött testek és az azokat súroló, vagy körülvevő áramló 5 közeg közötti hőátadási tényező a test méreteinek csökkenésével jelentékenyen növekszik. Az alábbiakban egyszerűség kedvéért mind a melegmennyiségek leadását, mind 10 pedig azok felvételéit, vagyis a fűtést ós hűtést hőleadásiiak, vagy hőközlósnek fogjuk nevezni, az, „áramló levegő" kifejezés alatt pedig levegőn, kívül bármely áramló gáz,, gőz,, vagy cseppfolyós, halmazállapotú 15 közeg is értendő. Példaképpen természetes vagy szabad áramlásnál, melyet a közegben fellépő hőmérsékleitkülöiibsiégek folytán bekövetkező fajsúly-, ill. nyomáíSlkülönbségek hoznak 20 létre, a hőátadási tényelző különböző átmérőjű, 100 C°-ra felhevített, vízszintes tengelyű hengeres testeiknél 20° C hőmérsékletű levegőhen, Nusselt szerint számítva (1. pl. Hütte 25. kiadás, 457. old.): 25 100 mm átmérőnél 5.4 oal/m2 10 „ „ 8.85 0.5 „ „ 41.3 óránként és C°-konként. 30 A hőátadás változásának oka az, hogy az •áramló közeg (levegő) egy része: a, fűtőfelület mentén leifékeződik és a, lefékezett levegő a felületet szigetelő1 réteg (Prandtlféle „Grenzschicht") alakjában veszi fcö-35 rül, mely az, áramlás irányában nagy mértékben megnövekedik és a hőleadást csökkenti. Minél kisebb' a test mérete az
