122071. lajstromszámú szabadalom • Mángorlókészülék

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. AGYAR KIRÁLYI ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132071. SZÁM. XVlII/a. OSZTÁLY. — V. 3740. ALAPSZÁM. Mángorló készülék. Varga Antal asztalosmester, Enese. A bejelentés napja 1938. évi március hó 11-ike. A találmány mángorló, különösen kézihajtású mángorlókészülék (főleg háztartások és íehérnemütisztítóintézetek céljaira). Alkalmaztak már oly mángorló-5 kat, melyeknél a mángorlást két, függélyesen egymás felett ágyazott, vízszintes tengelyű hengerrel úgy végezték, hogy a felső hengerre, melyet kéziforgattyúval forgattak, az anyagot, fehérlő neműt, feltekercselték és azt a két henger közé kényszerítették, ahol az alsó henger a maga tengelyére alulról felfelé ható nyomórugók hatása alatt szorult a felső hengerhez, mely móngorlás közben az 15 alsó hengert magával forgatta. Ez a megoldás azzal a hátránnyal járt, hogy a rugóknak gyakori használatnál rövid idő alatt bekövetkező ,,kifáradása" folytán túl erős rugókat kellett alkalmazni és 20 ezeknek a rugóknak feszereje a használat közben, a felső hengerre helyezett anyagrétegnek a felcsavarás közben bekövetkező vastagodása folytán, mely a rugók összenyomásával járt, meg is növekedett, 25 ami a henger pár hajtását nagyon megnehezítette. Ez különösen amiatt volt érezhető, mert a két henger függélyesen egymás fölött volt ágyazva és a rugók, teljes fészer ej ükkel, csakis függélyes 80 irányban hatottak. A találmány szerint az eddigi hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy az alsó hengert a felső henger tengelyén átmenő függélyes síktól eltoltan, vagyis a felső 35 hengerhez képest úgy_helyezzűk el, hogy a két henger tengelyeit összekötő sík a függélyessel hegyesszöget zárf!

be. így az alsó hengerre alulról felfelé hatófüggélyes nyomóerőnek csak egyik, a két henger tengelyeit összekötő síkba eső kompo- 40 nense fejt ki szorítóhatást, ugyanakkor pedig annak másik, az előbbire merőleges komponense a két hengernek közös (a hengerek tengelyeit összekötő síkra merőleges) érintő síkjában a mángorlást elő- í5 segítő húzó, simító hatást fejt ki. A gyakorlati kísérletek azt eredményezték, hogy a szorító és húzó (simító) komponensek nagysága közötti arány akkor kedvező, ha a hengerek tengelyeit össze- 50 kötő síknak a fűggéfvessel bezárt szöge 45°-nál kisebb (kb. 35°). Az alsó hengernek a találmány szerinti elhelyezése már akkor is előnyösen érezhető, ha az alsó henger felszorítására 55 rugókat használunk. A találmány előnyös megoldási alakja szerint azonban, a rugók említett hátrányainak elkerülése végett, az alsó hengert súllyal vagy súlyokkal terhelt emelőkarokon ágyazzuk, mégpedig 60 célszerűen egyenlőtlen kétkarií emelőket alkalmazunk, melyeknek hosszabb karjaira a súlyokat függesztjük fel, rövidebb karjain pedig az alsó hengert forgathatóan ágyazzuk, így kisebb súlyokkal is beérjük. 65 A találmány célszerű továbbképzése szerint a felső hengeren kettős, hajlékony, szabadon kinyúló vagy lenyúló borítólapot, pl. vászonlapot erősítünk meg. A mángorlandóanyagot a két borítólap 70 közé helyezzük, melyek a felső henger megindításakor lehetővé teszik, hogy a mángorlandó anyag könnyen, önműködően fusson be a felső és alsó henger közé, ellentétben az eddigi megoldással, mely- 75 nél a mángorlandó ruhaneműt csak nehéz-