122059. lajstromszámú szabadalom • Villamos motor
Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123059. SZÁM. VIJ/g. OSZTÁLY. — J. 3947. ALAPSZÁM. Villamos motor. Juciik József gépészmérnök, Kolozsvár. A bejelentés napja 1938. évi június hó -22ike. A jelenlegi elektromotoroknál a mágneses fegyverzet (armatúra) az elektromágnes sarkai előtt forog. A találmány szerinti új motornál a, kétrészből álló fegy-5 verzet az acél- vagy elektromágnes mindkét oldalán annak egész hossza mentén mozog el, vagy megfordítva: álló fegyverzet mellett forognak az acél- vagy el ektr omágnesek. 10 A találmány lényegét a rajzok kapcsán az alábbiak magyarázzák. 1. A vízszintesen fekvő és nem mágneses anyagból való vékony lemezzel befedett patkóalakú (M) mágnesre (lásd 1. 15 ábrát) annak semleges pontja közelében fektessünk le egy 5—6 milliméter vastag esztergált (A, A) vasrudacskát, ez a vasrudacska azonnal a mágnes (P) sarkai felé s azokon túl egészen a mágnes végéig 20 gördül. Itt pillanatra megáll, aztán visszafordul és a mágnes sarkai fölött megáll. 2. Ha ezt a vasrudacskát a mágnes sarkai elé azoktól mintegy 50 mm távolságban a fedőlemezre állítjuk, akkor ez itt 25 is a sarkok felé gördül, sőt azokon túl a mágnes közepéig megy. Ott pillanatra megáll, aztán visszafordul és a mágnes sarkai fölött megáll. Ezi az előző mozgásnak az ellentéte. 30 3. A vízszintesen fekvő patkóalakú mágneshez helyezzünk egy másik patkóalakú mágnest, úgyhogy azok egynemű sarkaikkal érintkezzenek (lásd 1. ábra pontozott részét) és fedjük be mindkét mágnest 35 a nem mágneses lemezzel. Ezután az esztergált vasrudaicskát fektessük le az egyik mágnes semleges pontja közelében. Ez most is azonnal a mágnesek sarkai felé, sőt azokon,' túl a másik mágnes közepéig gördül. Itt pillanatra megáll, azután ÍO visszafordul s a mágnesek érintkezési helye fölött megáll. Ebben az esetben a fent említett két mozgás egyesítve van. A mágnesek lefedése azért szükséges, mert különíben a vasrudacskát a vele 45 érintkező mágnes oly erősen fogva tartaná, hogy a gördülés lehetetlen volna. Hogy ezt a gördülő mozgást forgó mozgássá átváltoztathassuk, hajlítsuk a patkóalakú mágneseket körvonalba s he- 50 lyezzük el őket függélyesen és központosán, hogy a mágnesek (N) és (S) sarkai (lásd 2. ábrát) egjanásí'ölé kerüljenek. Továbbá a gömbölyű vasrudaeska helyett (s, n) laposvas darabokat vegyünk s eze- 55 ket erősítsük fel a, (R) rúdra, mely utóbbi annak a körnek központja körül forgatható, amely szerint a mágnesek hajlítva vannak. A lapos-vas darabok úgy vannak elhelyezve, hogy a mágnesnek mind- 60 két .hosszoldalára esnek. Ezzel a modellel a fenti 1—3. pont szerinti kísérletek minid elvégezhetők. A mágnesek befedése itt már felesleges, mert az (s, n) lapos-vasdarabok az (R) 65 rúddal oly szilárdan vannak összekötve hogy a mágnesekkel való érintkezés lehetetlen,. A mágnesek fékező hatásának kikerülése céljából, illetve annak folytonos forgo 70 mozgássá való átváltoztatása és a vonzás erősítése végett szükséges a laposvasdarabokat elektromágnessé változtatni. E célból a laposvasdarabtik (lásd a 2. ábra felső részét) kifelé vannak hajlítva, hogy 75 •ott dróttekercseket lehessen alkalmazni.
