122056. lajstromszámú szabadalom • V-kapcsolású feszültségszabályozó transzformátorrendszer

Megjelent 11)39. évi november bó 15-én. MAGYAR KIKALY1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 12205«. SZÁM. VII/g-,

OSZTÁLY. Ér. 8607. ALAPSZÁM. V-kapcsolású feszültségszabályozó transzformátorrendszer. Ganz és Társa, Villamossági-, Gép-, Wag-gon- és Hajógyár Részvénytársaság, budapesti cég". A bejelentés napja 1938. évi március hó 10-ike. Ismeretesek különböző rendszerű feszültségszabályozó transzformátorok, ill. transzformátorrendszerek, melyeknél a szabályozás úgy törtcnik, hi>gy változó 5 kombinációkban különböző menetszámú megcsapolásokat kapcsolunk át. Ezeknek a transamátoroknak — hogy kellő finom fokozatú szabályozás legyen elérhető — sok megcsapolással, s ennek megf e-10 lelően sokállású érintkező-szerkezettől kell ellátva lenniök. Különösen sok érintkező szükséges a háromfázisú szabályozókhoz. A költséges érintkezőszerkezetek egyszerűsítését célozta az az ismert elrendezés, 15 melynél a három; fázis feszültségét két V-kapcsolású egyfázisú szabályozó szabályozza. A normális V-kapcsolású szabályozóknak -azonban az a hátránya, hogy négyvezetékes hálózatok részére nem hasz-20 nálhatók, mert mint az 1. ábrából látható, a O-veasető és az I. fázis közti feszültség a szabályozás dacára változatlan marad. I—II, II—III, III—la szabályozatban láncolt, és 0—I, O—II, 0—III a fázisfe-25 szültségek vektorai, II—II' és III—III' a két V-kapcsolású szabályozó által létrehozott feszültségek, I—II', II'—IIP és III'—I a; szabályozott láncolt feszültségek, melyeik egyenlő nagyságúak, 0—I, 0—-II' 30 és 0—III' pedig a szabályozott fázisfeszültségek, mjelyek nem: egyenlő nagyságúak. A normális V-kapcsolás tehát 4-vezetékes rendszerek részére nem alkalmas. A találmány szerint négy vezetékes 35 rendszerek részére két, a 0-ponthoz képest V-be kapcsolt szabályozóval a szabályozást teljesen szimmetrikusan lehet megoldani, mdmellett az érintkezőszám ugyanolyan alacsony, mint normális V-kapesolásnál, minthogy csak két fázisban kell 40 szabályozni. A szsabályoízás vektordiagramját a 2. ábra, a vonatkozó megoldás egy elvi példakópeni kapcsolási vázlatát pedik a 3. ábra mutatja. A 2. ábra szerint I—II, II—III, III—I és 0-í, 0—II, 45 0—III ismét a szabályzatlan feszültségek, II—II' és III—III' a szabályozók feszültségei, melyek -azonban a jelen esetben a fázislfeszültségek vektorirányával esnek össze. I pont feszültsége I'-be olymódon 50 tolódik el, hogy feszültségét vektoriális összegezéssel mindkét szabályozó feszültségével eltoljuk. Ez történhetik pl. olymódon, hogy a két saabályozóban fellépő feszültség egy-egy, 55 a sjzabályozókon alkalmazott, s az I. fázissá 1 sorbakapcsolt tekercsben hoz létre megfelelő feszültségeket, melyek az I. feszültséget a szükséges mértékben eltolják, Miután -azonban az eltolás a két szabá- QQ lyozó feszültség eredőjével egyenlő, az eredő feszültség létrehozására felhasználható a két sjzabályozó eredő fluxusa is, pl. oly módon, hogy egy háromfázisú vaiS-mag két oszlopában létrehozott, a II—II' 65 és III—III' feszültségekhez: tartozó rószfhixmsoknak a harmadik osizlopban létrejövő eredője mezeje körül egy tekercselést helyezünk el, melyet az I. fázissal kötünk -sorba. A 3. ábrán példaképem egy, a fentebbieknek megfelelően működő feszültség-0