122036. lajstromszámú szabadalom • Elektron sokszorozással dolgozó frekvenciasokszorozó berendezés

Megjelent 1939. évi november lió 15-ón. MAGYAR KIEÁLYI SZABADALMI BTRŐSifl SZABADALMI LEIRAS 122036. SZÁM VII/J. OSZTÁLY. — T. 6187. ALAPSZÁM. 10 15 20 - Elektronsokszorozással dolgozó frekvenciasokszorozó berendezés. Telefunken Gesellschaft lür drahtlose Telegraphie m. h. JH., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi május hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 20-ika. Rövid hullámok létesítése céljaiból ismert okokból gyakran kis frekvenciákból indulnak (ki, melyekből a nagyobb frekvenciákat frekvenciasokszorozás útján egyidejű vagy u tánkapcsolt erősítéssel állítják elő. A találmány fenti eljárás szerint működő frekvenciasokszorozó berendezés, amelynél elektronsokszorozást alkalmazunk. A találmány értelmében periodikusan visszatérő impulzusból két vagy több, egymáshoz, képest időben eltolt impulzust vezetünk la, melyeket elektronsokszorozás útján erősítünk és közös kimenőkörbe vezetünk. Az impulzusokat időbelileg mind az lelektromsokszorozás előtt, mind. az alatt is eltolhatjuk. Az időbeli eltolás azonlban résziben az eiektronsokszorozás előtt, részben az alatt is elvégezhető. Már a bemenő impulzus intenzitása is fokozható eiektronsokszorozás útján. A találmány ismertetése végett a rajzon vázlatosan feltüntetett példaként! kiviteli alakokat írjuk le. Az 1. ábrán (K) 25 a katóda, melyről feltesszük, hogy ekviipoteneiális katódaként kiképezett és közvetve fűtött. A katóda cilé vezérlőráesként kapcsolt (G) rácselektródát iktattunk. A bemenő impulzusakat az i(l, 2) 30 kapcsokhoz vezetjük. A (G) rács mögött (H) segédanódia van, amely a katódából kiindult elektronok gyorsítását és három (S) elektroiisugán kialakulását idézi elő. Mindegyik (S) eleMroinsugárhoz szekun-85 deremisszióképes felületű (V) lemezelektródákból összeállított, öamagában ismert elektronsokszorozó berendezés tartozik. A (V) lemjezalakú ütköző elektródákra az lektródák növekvő rendszámával növekedő pozitív előfeszültségeket v> kapcsolunk. Az elektronpályákat célszerűen egymással szemben és kifelé is szigetelőanyagból vagy fémből való (T) válaszfalakkal ernyőzzük. A válaszfalakat egymással összeköthetjük és állandó po- 45 tenciálra, például földre, kapcsolhatjuk. A sokszorozó pályák befutása után az elektronsugarak közös, pozitív előfeszültségű (A) anódára jutnak, amelyhez a kimenő kör csatlakozik. -.(• Tegyük fel, hogy a (G) rácselektróda negatív nyugalmi feszültsége akkora, hogy azon át elektronok nemi léphetnek ki. Amint a rátes pozitív feszültséglökést kap, rövid időre az (S) elefctrosugarak jönnek 55 létre. Hogy egyetlen feszültséglökésből több, jelen esetben bánom impulzust vezessünk le, az elektronok futása idejét a különböző sokszorozol berendezésekben különböző hosszúságúra választjuk. Ennek 60 több lehetősége van, amelyek egyenként vagy együttesen alkalmazhatók. A sokszorozó pályák azonos térbeli viszonyai között például az egyes eleiktronutak egyenértékű, egymásra következő (V) ütköző 65 . elektródái közötti feszültségkülönbségeket különböző nagyra választhatjuk, amenynyiben például a mjásodik és harmadik ütköző elektróda közé az, egyik elektronpályában 150, a, másodikban!' 200 és el bar- 70 madiikban 250 volt feszültséget kapcsolunk. Ennek következtében az egyidejűleg