122034. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági főzőkészülék

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI MROSAG SZABADALMI LEÍR AS 122034. SZÁM. H/h. OSZTÁLY. — S. 17033. ALAPSZÁM. Biztonsági főzőkészülék. Spiegel István, műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1037. évi szeptember hó 2-ika. Az ismert főzőkészülékeknek nagy hát­rányuk, hogy szabadban nem használha­tók, mert lángjukat kis léghuzam is ki­vágja és ha feldőlnek, továbbra is égve • > maradnak, sőt rendszerint a tüzelőanyag is kiömlik s így nagymiértékben tűzveszé­lyesek. Minthogy mjár sok, gyakran halá­losvégű baleset vagy nagy anyagi károk okozói is voltak, használatuk egyes helye­id ken, például a rendszerint könnyen gyul­ladó anyagból épült vikendtelepeken, csó­nakházakban stb. meg is van tiltva. E találmány olyan biztonsági főzőké­szülék, melynek a fentemlített hátrányok 15 kiküszöbölésére a tüzelőanyagkiömlő nyí­lásokat az edénynek a főzőkészülékre való helyezésekor nyitó, a főzőkészülékről való eltávolításakor pedig záró szabályozó szer­vei vannak, valamint e szerveket niűkö-20 désbe hozó, a főzőedénnyel, annak súlya alatt rugóhatás vagy ellensúly ellen el­mozgatható szerve van. B működtető szerv az edénytartó rács, amelyet a készülékre helyezett főzőedény súlyával lenyom: és 25 amely közvetlenül vagy közvetve, például emelők útján a tüzelőanyagkiömlést sza­bályozó szervekkel olyan összeköttetésben áll, hogy azok a tüzelőanyag-kiömlő nyí­lásokat ez esetben nyitják. Ha pedig az 30 edényt a. készülékről levesszük vagy azi a készülék feldőlésekor a készülékről leesik, a szabályozószervek a kiömlőnyílásokat rugó vagy ellensúly hatására önműködően zárják s így a .tűzveszélyt teljesen kikü­«35 szöbölik. E szabályozószervek megfelelő nyílásokkal ellátott, egymásba csúszó, üre­ges hengerekből és/vagy szelepekből ál­lanak, amelyek a tüzelőanyag útját a tax­tánytól a lángzóig egymással összeműködve többszörösen elzárják és amelyek ia tüzelő- 40= anyag kivezető nyílások nyitására, illetve zárására függőleges irányú vagy/és forgó­mozgást végeznek. Ha a főzőkészüléket közönséges hőmér­sékleten nem gázosadó, előmelegítést ki- 45. vánó tüzelőanyaggal, például petróleum­mal tápláljuk, akikor a gázosító előmelegí­tése a főzőkészülék: alsó részében a gázo­sító alá betolható hőlforrással történhetik. E hőforrás tüzelőanyaga leheit könnyen 50-gázosodé anyag, például denaturált szesz, azonban lehet a főzőkészülék saját üzem­anyaga is. A tüzelőanyagot a lángzóba egyrészt a tartányban lévő tüzelőanyagoszlcip sű- 55. lya, másrészt a tartányban a lángzó és az edény kifejtette hőhatás következté­ben keletkező tüzelőanyaggőzök nyomása hajtja. Hogy a tartányban a tüzelőanyag­szint íölött keletkezői gőzök nyomása túlsá- 60 gos mérvű elgőzölgés esetén a tüzelőanya­got a lángzón át ki ne fecskendezhesse, a főzőkészülék olyan szerkezettel van ellátva, amellyel a gázokat közvetlenül a láng­zóba vezethetjük. E szerkezet működte- 65-tése történhetik kézzel vagy a tüzlőanyag­gőzök nyomásától függően önműködően. A tüzelőainyagkiömlést szabályozó szer­veket működtető edénytartó rácsot a főző­készülékben elrendezett vezetőszervekben 70 vezetjük. A rácsnak a. tüzelőanyagkive­zető nyílások nyitása utáni további moz­gását e vezetőszervek határolják, melyek így a főzőedény súlyát is felveszik. Avégből, hogy a főzőkészüléket szabad- 75-ban is használhassuk, az égéshez szüksé­ges levegőt beboosájtó nyílások a főzőké­szüléknek csak az egyik oldalán vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom