122034. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági főzőkészülék
Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI MROSAG SZABADALMI LEÍR AS 122034. SZÁM. H/h. OSZTÁLY. — S. 17033. ALAPSZÁM. Biztonsági főzőkészülék. Spiegel István, műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1037. évi szeptember hó 2-ika. Az ismert főzőkészülékeknek nagy hátrányuk, hogy szabadban nem használhatók, mert lángjukat kis léghuzam is kivágja és ha feldőlnek, továbbra is égve • > maradnak, sőt rendszerint a tüzelőanyag is kiömlik s így nagymiértékben tűzveszélyesek. Minthogy mjár sok, gyakran halálosvégű baleset vagy nagy anyagi károk okozói is voltak, használatuk egyes helyeid ken, például a rendszerint könnyen gyulladó anyagból épült vikendtelepeken, csónakházakban stb. meg is van tiltva. E találmány olyan biztonsági főzőkészülék, melynek a fentemlített hátrányok 15 kiküszöbölésére a tüzelőanyagkiömlő nyílásokat az edénynek a főzőkészülékre való helyezésekor nyitó, a főzőkészülékről való eltávolításakor pedig záró szabályozó szervei vannak, valamint e szerveket niűkö-20 désbe hozó, a főzőedénnyel, annak súlya alatt rugóhatás vagy ellensúly ellen elmozgatható szerve van. B működtető szerv az edénytartó rács, amelyet a készülékre helyezett főzőedény súlyával lenyom: és 25 amely közvetlenül vagy közvetve, például emelők útján a tüzelőanyagkiömlést szabályozó szervekkel olyan összeköttetésben áll, hogy azok a tüzelőanyag-kiömlő nyílásokat ez esetben nyitják. Ha pedig az 30 edényt a. készülékről levesszük vagy azi a készülék feldőlésekor a készülékről leesik, a szabályozószervek a kiömlőnyílásokat rugó vagy ellensúly hatására önműködően zárják s így a .tűzveszélyt teljesen kikü«35 szöbölik. E szabályozószervek megfelelő nyílásokkal ellátott, egymásba csúszó, üreges hengerekből és/vagy szelepekből állanak, amelyek a tüzelőanyag útját a taxtánytól a lángzóig egymással összeműködve többszörösen elzárják és amelyek ia tüzelő- 40= anyag kivezető nyílások nyitására, illetve zárására függőleges irányú vagy/és forgómozgást végeznek. Ha a főzőkészüléket közönséges hőmérsékleten nem gázosadó, előmelegítést ki- 45. vánó tüzelőanyaggal, például petróleummal tápláljuk, akikor a gázosító előmelegítése a főzőkészülék: alsó részében a gázosító alá betolható hőlforrással történhetik. E hőforrás tüzelőanyaga leheit könnyen 50-gázosodé anyag, például denaturált szesz, azonban lehet a főzőkészülék saját üzemanyaga is. A tüzelőanyagot a lángzóba egyrészt a tartányban lévő tüzelőanyagoszlcip sű- 55. lya, másrészt a tartányban a lángzó és az edény kifejtette hőhatás következtében keletkező tüzelőanyaggőzök nyomása hajtja. Hogy a tartányban a tüzelőanyagszint íölött keletkezői gőzök nyomása túlsá- 60 gos mérvű elgőzölgés esetén a tüzelőanyagot a lángzón át ki ne fecskendezhesse, a főzőkészülék olyan szerkezettel van ellátva, amellyel a gázokat közvetlenül a lángzóba vezethetjük. E szerkezet működte- 65-tése történhetik kézzel vagy a tüzlőanyaggőzök nyomásától függően önműködően. A tüzelőainyagkiömlést szabályozó szerveket működtető edénytartó rácsot a főzőkészülékben elrendezett vezetőszervekben 70 vezetjük. A rácsnak a. tüzelőanyagkivezető nyílások nyitása utáni további mozgását e vezetőszervek határolják, melyek így a főzőedény súlyát is felveszik. Avégből, hogy a főzőkészüléket szabad- 75-ban is használhassuk, az égéshez szükséges levegőt beboosájtó nyílások a főzőkészüléknek csak az egyik oldalán vannak.