122006. lajstromszámú szabadalom • Üveg vagy kvarc és fémszalag közötti forrasztott kötés

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 133006. SZÁM. VU/d. fOI/g., VII/h., XVI/d.) OSZTÁLY. — T. 6191. ALAPSZÁM. Üveg vagy kvarc és fémszalag közötti forrasztott kötés. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen ni. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi május hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június 1-je. Nagyobb áramerősségeknek villamos vá­kuumedények, különösen villamos gáz- és giőzkisütőlámpák vagy csövek falain való átvezetésére, vagy nagyobb terjedelmű fém-5 alkatrészeknek ily edények falával való összekötésére, sokszor szalagalakú fém­alkatrészeket használnak. E fémszalagok­kal készült beforrasztások azonban nem mündig váltak be, mert az egymással ösz-10 szeömiesztendiő anyagok eltérő hőtágulási együtthatói nehézségeket okoztak. Az ily edények falaihoz használt anyagok, mint például az üveg vagy kvarc, vagy imás hasonló tulajdonságú anyag, azokkal az ál-15 landó mehanikus feszültségváltozásokkal szemben, amelyek az edény alkatrésze|i­mek felmelegedésekor és lehűlésekor ke­letkeznek, igen érzékenyeik, úgyhogy idők folyamán a kötés helye tömítetlieunc vá-2o lik. A találmány ezt a nehézséget kikü­szöböli. A találmiány értelmében szalagalakú fémi .alkatrészeknek üveggel, kvarccal, vagy m'ás hasonló anyaggal való egybeforrasz-25 tása végett hullámosított fémszalagot al­kalmazunk. A «hullámosított fémszalag» kifejezés értelmezése végett az 1—4. áb­rákra utalunk. Az 1. és 2. ábrák közül az 1. ábra nnet-, 30 szetben, 2. ábra felülnézetben, illetőleg rézsútos vetületben mutatja a fémszalagot. A 3. és 4. ábrákban ugyanazt a fémszala­got üvegbe, illetőleg kvarcba, préselés köz-< 35 ben beforrasztott állapotában mutatják. Az 1—3. ábrákból kitűnik, hogy a temi­szalag keresztmetszete zegzugos vonal. A temiszalag az üveg-, illetőleg kvarctestbe úgy van beforrasztva, hogy a hullámok a fémiszalag szélességi irányára merőleges 40 irányban terjednek. Ily elrendezés mellett az üvegben vagy kvarcban fellépő húzó-,, nyomó- vagy nyírófeszültségek kisebbek, mint az üveg- vagy kvarc húzó-, nyomó-, illetőleg nyírószilárdsága. A beforrasztás. 45 helyeinek szilárdságát még növeli az, hogy; a fém a szigetelő anyaggal igen nagy felületen érintkezik, úgyhogy villamos áramuak a fémszalagon való átvezetése­kor, vagy a forrasztás helyén való me- 50 legvezetéskor a meleg könnyein megy át az üvegbe. Célszerű, hogy a szalagnak az üveggel vagy kvarccal összeforrasztott része hosszt irányban kisebb, mint a szalag széles- 55 sége, mert a szalag hullámosítása általi a nyomó-, húzó- és nyíróíeszültségek csak a hullámok irányára merőleges irányban vannak kiegyenlítve. Ha azonban bármely okból azt kívánjuk, hogy a beforrasztás 60 hossza is nagy leg3ren, úgy ezt lehetővé tehetjük azzal, hogy az első hullámcso­port irányára merőleges irányban másoJ dik hullámcsoportot készítünk, minek kö­vetkeztében a fémszalagon kiemelkedések 65 és bemélyedések sora keletkezik, mely ki­emelkedések gulaalakúak. Ilyen kiviteli példát tüntettünk fel az 5. ábrában né­zetben, a 6. és 7. ábrákban pedig hossz­as keresztmetszetben. Az 5. ábrában a 70 sötét részek a bemélyedések, ,a világos részek pedig a kiemelkedések. Ilyen ki­vitelre azonban csak kivételes esetekben van szükség, mert a 4. ábrabeli kiviteli

Next

/
Oldalképek
Tartalom