122005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adóknak egy adófokozat anódfeszültségének változtatásával való modulálására

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGTÁR. KIRÁLYI Wm|* SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122005. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — T. 5917. ALAPSZÁM. Eljárás adóknak egy adófokozat anódfeszültségének változtatásával való modulálására. Tel et unken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie in. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1937. évi március hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi április hó 1-je. Mindazoknál az eljárásoknál, amelyek­nél a modulálást az adó egy előfokozatá­ban végzik, az energia lényeges részét fogyasztó végfokozatnak rossz hatásfoka 5 van, mely ismeretesen az adó 100%-os modulálási lehetősége esetén gyengébb modulélási fokok mellett legfeljebb 35%. Ismeretesek olyan eljárások, amelyek­nél a végfokozat hatásfoka kb. 60%-ra 10 javítható. Leginkább ismeretesek e célra a Chireix-eljárás és az ellenütemű (B) erősítővel való modulálás. Ezekkel az eljárásokkal szemben adók végfokozatának hatásfoka a találmány-15 nyal még tovább javítható. A találmány értelmében az adófokozat anódegyenfeszültségét és a modulációs feszültséget rácsvezérlésű egyenirányító szállítja, melynek táplálófrekvenciáját 20 nagyobbra választjuk, mint amekkora a legnagyobb átviendő modulációs frek­vencia. Ügy, amint rácsvezérléses gáz­kisütőcsővel szállított egyenfeszültséget a rácsimpulzusok fázishelyzetének eltolá-25 sával szabályozunk, a találmány értel­mében a rácsra vezetett feszültségimpul­zusok fázishelyzetét a modulálás ritmusá­ban változtatjuk. A szabályozás ily mód­jával az egyenirányító adó jó hatásfokát 30 biztosítjuk, még pedig az egyenirányító­ból vett hasznos feszültség minden pilla­natnyi értéke mellett, mert a szabályozás e módjánál az egyenirányító csak kicsiny eredő anódfeszültség mellett szolgáltat 35 áramot. ; A találmány egy példakénti kiviteli alakját a rajz 1. ábrájában tüntettük fel. S oly távbeszélő adó végfokozata, mely (f) hordfrekvenciával dolgozik. Az anód egyenfeszültségét és a moduláló feszült- 40 séget a (G) egyenirányítóból vesszük, amelyet a (H) segédgenerátor (V) alap­frekvenciával táplál. Célszerű, ha ez az alapfrekvencia lehetőleg torzításmentes moduláció végett a legnagyobb modu- 45 lációs frekvencia sokszorosa. A segéd­generátor lehet öngerjesztéses, vagy ide­genvezérlésű. Az utóbbi esetben az (f) hordfrekvencia a (V) alapfrekvenciával egyenlő is lehet és a segédgenerátor B0 vezrélőfrekvenciáját egyik adófokozat­ból vehetjük. A segédadóval az adó vég­fokozatát is vezérelhetjük. Hogy szinuszalakú tápfeszültség esetén alaktorzulásokat elkerüljünk, szükséges, 55 hogy az egyenirányító rácsfeszültség­impulzusainak fáziseloltása a szinusz­függvényhez képest inverz függvény sze­rint változzék. E feltétel érvényes, ha az egyenirányító belső ellenállása elhanya- 60 golható. Ezeket a viszonyokat a 2. ábra kapcsán közelebbről magyarázzuk. Az ábra felső fele a görbének (z) és (y) ten­gely közötti lefolyását mutatja, amely megfelel a (G) egyenirányító-anódtáp- 65 feszültség egynegyed periódusának. A 2. ábra alsó fele a modulációs feszültség görbéjének az (y) és (x) tengelyek közötti lefolyását mutatja, (z) jelenti az egyen­irányító anódfeszültségének pillanatnyi 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom