121998. lajstromszámú szabadalom • Zár, főleg előszobaajtókhoz

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGIAK KIRÁLYI• W^Qx SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121998. SZÁM. Vlll/d. OSZTÁLY. — L. 7667. ALAPSZÁM. Zár, főleg előszoba ajtókhoz. Lálity György lakatosmester, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 9-ike. Előiszobaaj tokhoz használt záraknái a kilincsnyelv mozgatására csak az ajtó belső oldalán alkalmaznak kilincset, kí­vülről pedig kulccsal kell a nyelvet moz-5 gatni. A' kilincsnyelv a zártok belsejében levő emelőkarral áll összeköttetésben, amelynek vége a reteszelőlemezeken fek­szik, úgyhogy a kulcs a reteszelőieme­zekkel együtt az emelőkart is mozgatja. 10 E záraknak az a hátrányuk, hogy álkulcs­csal könnyen hozzá lehet férni a kilincs­nyélvet mozgató emexiikarboz, amely esetben az eimelőkar, illetve a kilincs­nyelv elmozgatható anélkül, hogy a rete-15 szelőlemezek is elmozdulnának. További hátrány még, hogy az emelőkart közr vétlenül a kulcsszakállnak kell mozgatni, miáltal az alkalmazható reteszelőlemezek száma eggyel csökken. E hátrányok kikü-20 szöbölődneik a találmány szerinti zárnál. Ennek lényege az, hogy a kilincsnyelvelt mozgató emelőkar a zárba dugott kulcs­szakáll mozgási körzetén kívül helyezke­dik eil és a zárnyelv mögött a zárnyelv 20 mozgási pályájába nyúló ütközőcsappal van eillátva, a reteszelőlemezeken pedig a zártokba már visszahúzott zárnyelvnek további hátrafelé mozgatását lehetővé tevő kivágások vannak. 30 A csatolt rajzon a találmány példa­képen felvett kiviteli alakja van feltün­tetve, még pedig az 1. ábra a zár belsejének felülnéziejte a zár nyitott helyzetében, a 85 2. ábra a zár belsejének homloknézetc, a 3. ábra pedig az 1. ábra A—B vonala .mentén vett metszet. A rajzon (a) jejöli a zárnyelvet, (b) a kilincsnyeilvet, (c) a kilincsnyelvet moz­gató enielőkart, (d) pedig a reteszelő le- 40 meizeket. A (c) emelőkar (f) csap körül forgathatóan van ágyazva és a zártok­ban úgy helyezkedik el, hogy a zárba dugott kulcs szakállának mozgási körze­tén kívül fekszik. Ezáltal álkuccsal nem 45 lehet a (c) emelőikarhoz hozzáférni. A (c) amelőkarból1 (g) ütközőcsap áll ki, amely az (a) zárnyelv mögött, annak moz­gási pályájába nyúlik. A (d) reteszelő­lemezek (h) kivágásokkal vannak ellátva^ 50 amelyek a zártokba már visszahúzott zár­nyelvnek még további hátrahúzását te­szik lehetővé. I A zár nyitásakor a zárba dugott kulcs­csal eliőbb a (d) reteszelőtemezeket is- 55 mert módon oly helyzetbe állítjuk, hogy a zárnyelv (i) csapja a reteszelőleime.­zek (k) kivágásába kerül, majd pedig a kulcs tovább-forgatásával az (a) zárnyeli­vet behúzzuk az 1. ábra szerinti hely- 60 zetbe. Ekkor a kilincs még nem mozdul1 el. Ha azonban a kulcsot még továbbfor-r gátjuk, akkor a zártokba már visszahúzd)­dott (a) zárnyelv a zár tokban még jobbam hátrahúzódik, amely mozgást a (d) re- 65 teszelőlemezek (h) kivágása lehetővé tesz és e hátrahúzódás közben a zárnyelv az útjába nyúló (g) csapot magával viszi.; Ennek folytán a (c) emelőkar elfordul (f) forgástengelye körül és a (b) kilincs- 70 nyelvet behúzza a zárba. { Minthogy a kilincsnyelvet mozgató emelőkart nem a kulcs, hanem a zár­nyelv mozgatja el, amely viszont csak akkor mozdulhat el', ha előbb a reter 75 szeletem ezek beállottak a megfelelő hely­zetbe, így álkulccsal, illetve a reteszeJiő­lemezek elkerülésévei a kilincsnyelvet nem1

Next

/
Oldalképek
Tartalom