121992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talpas poháralakú üvegáruk előállítására

Meg-jelent 1939. évi november hó 2-én. MAGYAR KIRÁLYI W^Qx SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121993. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — JEf. 10408. ALAPSZÁM. Eljárás talpaspoháralakú üvegáruk előállítására. Hrdina Václav gyáros, Treboii melletti Chium (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 29-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1938. évi április hó 23-ika. Talpaspoháralakú üvegtárgyakat, me­lyeknek talpa és tömör szára is van, eddig több, önálló munkafolyamatban állítottak elő. Ilyen előállítási eljárás ipl. abból áll, hogy először a formáiban a tulajdonképeni 5 pohártestet kifújják, majd üvegmasszát ragasztanak rá, melyből a szárat húzzák, azután pedig a szárhoz ragasztják a külön előállított talpat. E tárgyak előállításához tehát három munkafolyamat szükséges. 10 Más eljárás szerint először kisajtoljláik a szárat, ehhez hozzáfujják a tulajdonképeni pohártestet, majd itt is ráragasztják a talpat. Ennél az eljárásnál is három kü­lön munkafolyamat szükséges. Végül olyan 15 eljárást is használnak, mely szerint a pohártestet a szárhoz szükséges üveg­masszadarabbal együtt fújják, ezt a dara­bot azután felhevítik és a megfelelő szárrá hxízzák és végéhez a talpat ráragasztják. 20 Amint látjuk, mindezeknél az eljárások­nál a poWár előállításához főként három önálló munkafolyamatra volt szükség, ami az egész gyártást mindenesetre megdrágí­totta és hosszadalmassá tette. Ezenkívül 25 ismeretes az, hogy az üveg olyan helyeken, amelyeknél az üvegmasszát ragasztjuk, gyakran elreped, minthogy a ragasztott helyek soha sem olyan szilárdak, mint az egy tömegből gyártott tárgyak. Az az el-30 járás is hosszadalmas, melynél a serpenyő (pipa) üveigmasszájából a száft-at kézzel húzzák, az így előalakított darabot a for­mába helyezik, poháralakra készrefujják, majd a talpat ráragasztják; ez az eljárás 35 a munkástól még nagy ügyességet is ki­van. Az ily módon előállított poihárszláirak pontatlanok, vagyis nem egyenlő hosszúak, továbbá vastagok, és gyakran megreped­nek. Ily módon csak kerek harántmetszetű szárakat lehet előállítani, amelyek mindig 40-silányabb minőségűek. Mindezeket a nehézségeket kiküszöböli a találmány, mely ríj eljárást ad az emlí­tett áru előállítására, és amelynél a gyár­táshoz; csak k'ét vagy csak egyetlen munka- 45. folyamat szükséges. A találmány abból áll, hogy a munkadarabot fúvással és egy­idejű szívással egyetlen munkafolyamat­ban előformázzuk, és még pedig anélkül, hogy az üveg eközben az üvegserpenyőtől 50 különválnék, majd a munkadarabot máso­dik formában készrefujjuk. A munkafo­lyamatot az alábbiakban közelebbről ismer­tetjük olyan rajzzal kapcsolatban, amely üvegedények készítését a találmány sze- 55. rinti eljárással példaképen, vázlatosan szemlélteti. A mellékelt rajz 1—3. ábrái három kü­lönböző formát tüntetnek fel nézetben, tal­pas poharak előformázásához (előíuvásá- 60-hoz). A gyártásnál a következőképen járunk el: Az 1. ábrában mutatott alakot úgy ál­lítjuk elő, hogy a serpenyővel üvegmasz­szát veszünk fel ós ezt az (1) forma nyitott 65 (2) részébe visszük. A forma (3) részében depressziót létesítünk, mégpedig akként, hogy pl. a (4) csövecske segítségével az üvegmasszából a tömör pohárszárat szív­juk ki, ami után a munkadarab felső, po- 70 háralakú részét második formában fúvás­sal elkészítjük. Még előnyösebben járunk el akkor, ha az üvegmasszát a serpenyő­vel a formába helyezve, a munkadarab felső, poháralakú részét, a tömör1 szár 75. egyidejű kiszívása mellett, előfújjuk, úgy hogy a serpenyő (pipa) segítségével az

Next

/
Oldalképek
Tartalom