121943. lajstromszámú szabadalom • Berendezés új ábrázolásoknak valamely alapábrázolás tetszőleges helyén tetszés szerinti számban és alakban ideiglenesen való láthatóvá tételére

Megjelent 11)39. évi november lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #CÖJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 121943. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — 3. 14345. ALAPSZÁM. Berendezés új ábrázolásoknak valamely alapábrázolás tetszőleges helyén tetszésszerinti számban és alakban ideiglenesen való láthatóvá tételére. Charles Becker kereskedő, Strasbourg-. A bejelentés napja 1939. évi január hó 12-ike. Franciaországi elsőbbsége 1938. évi január hó 19-ike. Ismeretesek már oly benendezések, melyeknél az alapábrázolás transzparensen, új ábrázolások pedig ezen transzparens alatt levő tolókán (.forgótárcsán) vannak 5 elrendezve. A tolökaí'elülettel egyező színű, a transzparens és a tolókalemez között levő fedőlap áttörései révén az új ábrázolások a transzparensen láthatóvá tehetők. Ezen berendezéseknél tehát a 10 tolóka a kész új ábrázolásoknak a hordozója, a fedőlapnak pedig csak az a célja, hogy az új ábrájzolásokat a tolóikán elfedje vagy a transzparensen láthatóvá tegye. 15 A találmány célja ezen ismert berendezésnek a javítása olymódon, hogy az áttetsző alap ábrázolás alatt levő tolóka, amely eddig a kész új ábrázolások egyedüli hordozója volt, e működést többé nem 20 egyedül végzi, hanem a fedőlapnak ezen működés részére alkalmas mólon való bevonásával. Más szavakkal, az új ábrázolásnak egy része a tolókén (forgótárcsán), másiK része pedig az ugyancsak mozgat -25 ható fedőlapon van elrendezve. A tolóka és a fedőlap tehát az új ábrázolások alakításában együttműködnek. A találmány szerinti berendezés különös előnye egyrészt az, hogy a tolóka jelen-30 tékenyen tehermentesül, másrészt pedig az, hogy az új ábrázolás az áttetsző alapábrázolás bármely tetszésszerinti pontján fc'oordinátaszerűen előállítható. A rajz a találmány szerinti berendezés 35 néhány példaképeni kiviteli alakját mutatja és pedig az 1. ábra az egyik kiviteli alakot elölnézetben, a 2. ábra az 1. ábra keresztmetszete, a 3. ábra egy második kiviteli alakot 40 mutat elölnézetben, a 4. ábra a 3. ábra keresztmetszete, az 5. ábra pedig egy harmadik kiviteli alakot mutat keresztmetszetben. Az 1. ós 2. ábra szerinti kiviteli alaknál 45 az alapábrázolás pl. egy térkép — mondjuk egy városnak a térképe — az áttetsző (a) lemezre nyomtatva. A térkép mögött a (b) fedőlap van elrendezve. A (b) fedőlap alatt a (d) tolóka van eltolhatóan vezetve. A 50 (b) fedőlap és a (d) tolóka felületéinek egyforma színük van. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (b) fedőlap szintén eltolhatóan van vezetve. A (d) tolókán a (g) színes háromszög, a fedőlapban pedig 55 az áttetsző (h) háromszög van. A (b) fedőlapnak és a (d) tolókának kölcsönös eltolása, illetve ezen két lapnak az áttetsző alapábrához képesti eltolása révén az utóbbiban változó nagyságú háromszöget QQ tehetünk láthatóvá, melynek (k) csúcsa koordinátaszerűen az (a) lap bármely tetszőleges pontjához helyezhető. Csupán az illető pontnak a koordinátáit kell a két mozgó (b, d) rész segítségével — melyek 65 közül az egyiken az abszcisszaértékek, a másikon az ordinátaértékek vannak — beállítanunk, A háromszög csúcsa ekkor a keresett pontra mutat. Megfordítva, a háromszög csúcsának meghatározott pont- 7

° ra való beállításával ezen pont koordinátáit a térképbeállításban leolvashatjuk. A koordinátáknak a mozgó (b) és (d) részen