121919. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz
Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121919. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — J. 3920. ALAPSZÁM. Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz. Jendrassik György oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi április hó 16-ika. Gázturbináiból és a munkaközeget elősűrítő kompresszorból álló berendezéseknél, amelyeknél a berendezés turbinarészében a jelenleg ismert és alkalmazható szer-5 kezeti anyagoknak megfelelően csupán mérsékelt maximális hőfok (500—600° C) engedhető meg, jó hatásfok elérésére igen fontos a turbinát elhagyó fáradt gázok *• melegének visszanyerése. E meleg vissza-10 nyerése a legcélszerűbben oly hőkicserélő szerkezetben történik, amelyben a turbinát elhagyó fáradt gázok melegüket magasabb nyomású gázoknak, pl. a berendezés szerves részét képező kompresszor által 15 írJír komprimált friss munkaközegnek adják át lehetőleg oly módon, hagyj a hőkicserélőt elhagyó nagyobb nyomású friss gáz, hőmérséklete minél jobban megközelítse a hőkicserélőbe belépő kisebb nyo-20 mású fáradt gáz hőmérsékletét, úgyhogy egy ily hőkicserélő a berendezésnek rendszerint szükséges tartozéka. A melegviszanyerési folyamatnak csekély termikus veszteség mellett természetesen minél 25 kisebb mechanikai veszteséggel kell végbemennie. Ez a mechanikai veszteség elsősorban abban a munkaveszteség^en nyilvánul, amely a hőkicserélőn való átáramlás közben az áramlási surlódíás folytán 30 beálló nyomásesésnek felel meg. Mindezeken kívül a hőkicserélő kis anyagszükséglettel szerkesztendő, hogy költséges, és nehéz ne legyen, és helyszükséglete se lépjen túl bizonyos értéket. 35 Az ismeretes gázturbinajavaslatokhoz egyrészt oly hőkicserélő szerkezetek vannak megadva, amelyek periodikus működésűek, amennyiben hőtároló anyaggal telt munkaterük váltakozva hol a felmelegítendő, hol pedig a lehűlendő gázáramba 40-) van beiktatva, másrészt pedig oly szerkezetek, amelyeknél az egyik közeg egy csőrendszerben, s a másik e csőrendszer csövein kívül, ill. egy másik rendszernek az előbbieket körülfogó csöveiben, tehát 45. mindegyik munkaközeg külön munkatérben iáiramlik. Az első megoldási csoportba tartozó szerkezetek, ha kis hely- és anyagszükséglettel készítendők, rossz hatási'okúak, további hátrányuk pedig egyrészt 50-. az, hogy a váltakozó működtetésüknek megfelelő átkapcsoló szervek, melyek vezérlést is igényelnek, bonyolultak és költségesek, másrészt pedig az, hogy az átkapcsolások következtében a hőkicserélő 55, munkát erében beálló nyomásváltozások a saját részükről is külön munkavesztcséggei járnak. A második megoldású csoportba tartozó szerkezeteknél az anyagszükséglet az első QQ„ csoporthoz képest igen nagy, mert a hőátadó felületek hőátadási tényezője a hőkicserélő szerkezetéből kifolyólag csekély, ezért helyszükségletük is igen nagy, egyben előállítási költségük magas és hatás- 65. fokuk sem kielégítő. A találmány szerinti üzemeljárás és berendezés hőkicserélővel ellátott gázturbinaberendezésre és annak gazdaságos módon való üzembentartásána; vonatkozik, 70-amelynél az említett hátrányok a hőkicsevélőnek könnyen megvalósítható, viszonylagosan olcsó, igen jó hatásfokú, és ezenkívül jól is tisztítható, lemezkötegekből álló szerkezeti megoldása mellett kiküsziö- 75 bölhetök.