121911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fonható rostok és cellulóza előállítására növényekből vagy növényrészekből

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #Sfej:^ SZABADALMI RÍRílSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 121911. SZÁM. IV/H/1, OSZTÁLY. — C 5102. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék fonható rostok és cellulóza előállítására növényekből, vagy növényrészekből. N. V. Exploit atie Maatschappij voor Chemische Uitvindigeii (E. C. U.) cég-, Wässenaar (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi június hó 10-ike. Németalföldi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 3-ika. Ismert tény, hogy növényekben vagy; növényrészekben, amelyek rostokat tar-; talmáznak, vagy nagyobb mértékben fási növényekben, vagy növényrészekben, úgy 5 mint fában, vagy szalmában, a tisztátlanságok, úgymint lignin, pek­timanyagok, ragasztóanyagok, nyalkák, pentozánok, növényi enyv, növényi fehérjeanyagok stb., mint olyanok vagy 10 klórozás vagy oxidálás után vízben vagyi alkalüúgokban sokkal inkább oldódnak, mint a rostok vagy a cellulóza a struktur rának abban a formájában, amilyenben a fában vagy szálmában stb.-ben előlori 1;, dúlnak; a legtöbb festékanyag is, amely a rostos növényben előfordul, oxidálássaV maradandóan színteleníthető, alkalilúgok felvehetik ós azok útj:án eltávolítható. A találmány szerint a tisztátlanságpk-; 20 nak ezt az oxidálását, amely gyorsabban megy végbe, mint a rostoké vagy a cel* lulózáé, rostok és cellulóza ellőállí t ás árai használjuk fel olymódon, hogy a tisztáti bánságokat, amily mértékben szükségesj 95 oxidáljuk, feloldjuk és eltávolítjuk ané!" kül, hogy a rostokat vagy a cellulózát megtámadnék. Ilymódon lehetővé válik,: hogy a rostokat tartalmazó növényekből vagy növényrészekből tiszta, fonható ros-30 tokát kapjunk. A találmány szerint még az is lehetséges, hogy fából vagy szalmá­ból, vagy a nagymértékben fás magokból, amelyek számos rostszárban, úgymint ra­miéban, lenben, kenderben., jutában, rozel-35 Iában stb.-ben előfordulnak és amelyek cellulózát textiloélokra alkalmatlan s'truk-» turformában tartalmaznak, a rostnyaláb eltávolítása után papír előállítására vágyj cellulózaanyaghoz alkalmas cellulózát kap­junk. ; 40 A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a növényeket vagy növényrészeket rendes nyomáson vizes alkalilúggal, levegő és hevített vízgőz jelenlétében, kezelünk. Ez a kezelés mindaddig folytatható, amíg 45. a rostok a magról le nem válnak és (ncni! váltak fehérekké, amiután a rostokat a fás; részektől külön választjuk, előnyösen me-i leg vízben öblítjük és ha szükséges, saH vazzuk (a semlegesítés számára savval ke-- 50» zeljük). Ezzel a kezeléssel eltávolítjuk ai tisztátlanságpkat, amelyek a rostokat egy-s máshoz és a maghoz kötik, egy rendkívül vékony rétegig, amely körülveszi a •ros-l tokát és azokat a levegő; oxigénjének ká-i 55-ros hatása ellem megvédi. Azonban ezj a vékony réteg, amely már megtámadott tisztátlanságiakból áll és már csak nagyonl laza összeköttetésben tapad némileg a ros-i tokhoz, a rostokban meleg vízben való; 60-kiöblítésekor könnyen eltávolítható. A kei zelés azonban annyira is vihető:, hogy ezt! a rendkívül vékony réteget is eltávoiít-j juk, amikor azonban a levegő, hozzávezei tése idejekorán beszüntetendq. ; 65 Minthogy a rostok körülveszik a fás; margókat, tehát először kerülnek az alkali-; lúg, a levegő és a felhevített vízgőz kom­binált hatása alá, a fás magok e kezelés-: nél kevéssé vagy egyáltalán nem tám adtat- 70-nak meg. Ha tehát a cellulózát a fás maJ ' gokből ki akarjiuk nyerni, akkor ezeket újból kell 'a fent említett kezdésnek alá­vetni, a rostok eltávolítása után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom