121871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózarostok feltárására száraz növényekből

Megjelent 1939. évi november hó &-án. MAGYAR KIElLYI «9BJ§ SZABADALMI BIRÓSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 121871. SZÁM. IV/li/1. OSZTÁLY. — T. 6232. ALAPSZÁM. Eljárás cellulóza rostok feltárására száraz növényekből. Töreky Lajos műszaki rajzoló, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 7-ike. A találmány oly eljárás, mely az eddigi eljárásokkal szemben lehetővé teszi a száraz növények cellulóza rostjainak 100% -ós feltárását és megtakarítását a 5 végproduktumig, különféle, szilárd és folyékony anyag gyártáshoz, mind pl. papír, celluloid, cellofán, film, műselyem, nitrólakk, lőgyapot, stb. Ismeretes, hogy e cikkeket vagy az eh-10 hea szükséges alapanyagot mint cellulózát, teljes mértékben külföldről hoztuk be, egyrészt azért, mert dacára a pamut és fa hiányának, eddigi gazdasági, helyzetünk sem kívánta, hogy e téren behatóbb 15 kísérleteket végezzünk hazai nyersanya gótból, másrészt pedig a ma időszerűvé vált kísérletek eredménye még mindezideig nem hozta meg a kellő minőségű és mennyiségű cellulózát, mint alapanya-20 got. Ma már azonban a sikeres kísérleti eredményeink alapján az alant vázolt találmány szerinti eljárással a fenti cikkeket, hazánkban igen nagy mennyiségben található száras növények, mint pl. ten-25 geri szár, bab szár, ,stb. cellulóza jávai megközelítőleg felerészben pótolni tudjuk. A tengeri szár átlagos évi termése 300— 400 ezer vagon között mozog, míg pl. a bab szár kb. ennek felét teszi ki. E növé-30 nyék cellulózája 40—45%-ra tehető, mely minőségben finomabb, mint pl. a facellulóza, előállítása pedig lényegesen olcsóbb annál. Az, elmondottak kapcsán különösen ten-35 geri szár cellulóza rostjainak feltárására, különböző módon már több kísérletet végeztek. Ezek a feltárási kísérletek azonban nem hoztak kellő gazdaságos eredményt, mert legtöbben a tengeri szárat, mely nagymennyiségben port, földszem- 45 csét, kovasavat és egyéb káros anyagot tartalmaz, különösen , bütykös részeiben és ikülső burkolataiban, mely egyébként a cellulóza, rostokat a legnagyobb menynyiségben foglalja magában, a kémiai fel- 45 táráshoz csak igen kis mértékben szecskázással, szaggatással és töréssel készítették elő, illetve tárták fel, ami által a szerves részek természetes ehhez képest csak igen elenyésző százaiákban lettek el- 50 választva. Továbbá, mert az így előkészített, illetve feltárt anyagot közvetlen kémiai oldatban vagy vízben aprították és zúzták, majd lúgozták és főzték, ami által egyrészt <a takarmányozásra hasznos 55 bélanyag, mely 9—11%-os cukor tartalmat foglal magában kárbaveszett, másrészt pedig e bélanyag és az ezzel visszamaradt káros anyagokkal együtt pópszerűen tömítette és szennyezte a cellulóza fin rostanyagot, így a feltárást boinyolultá, eredménytelenné és költségessé tette. Az elmondott feltárásokból okulva kísérleteink folyamán azt találtuk, hogy sikeres és gazdaságos eredményt kizárólag a 65 • tengeri szár légszáraz állapotban foszlatógéppel valló teljes százalékú feltárása útján érjük el, a köevtkezőképen: a tengeri szárat a termelés helyszínén megérett, légszáraz, állapotban e célnak miegfelelő 70 foszlatógéppel egész finom1

gyapotszerű rostokra foszlatjuk szét, illetve tárjuk fel. Ezzel a mechanikai feltárással a szerves részek a cellulóza rostoktól a legnagyobb százalékban elválaszthatók. E meehani- 75 kai feltárás után az anyagot tisztítás ve-