121866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektroncső rácskörében levő feszültség mérésére

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIEÍLYI W^SSk SZABADALMI BffiÓSiG SZABADALMI LEÍRÁS 121866. SZÁM. Vll/d. (VH/f.) OSZTÁLY. — S. 17499. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés elektroncső rácskörében lévő feszültség mérésére. Szonntag Jenő m. kir. fővegyész, Magyaróvár. A bejelentés napja 1938. évi július hó 18-ika. A találmány eljárás és berendezés elektroncső .rácskörében lévő feszültség mérésére, melynél a rácson a mérendő feszültség bekapcsolása előtt az elektro­f> nok rárakodása folytán keletkező feszült­séget ellenkező előjellel kapcsolt telep feszültségével semlegesítjük, bogy ennek a mérést befolyásoló itatását kiküszöböl­jük, majd pedig a mérendő feszültséget 10 bekapcsoljuk és a rátósfcörben ekkor keletkező feszültséget semlegesítjük, mi­kor is a semlegesítésre használt feszültség adja a mérendő feszültség értékét. A találmányt részletesen a rajz kap-15 csán magyarázzuk el. Az 1. ábra az ismert elektroncsöves feszültségmérőberendezést tünteti fel. Az (1) elektroncső anódáram/körébe (2) fe­szültségforrást és (3) ampermérőt kap-20 csórunk. A rácskörbe pedig (4) telepet, (5) szabályozható ellenállást és (6) volt­mérőt iktatunk. A mérendő feszültség­forrás sarkait a berendezés (7) sarkaival kötjük össze. 25 Ennek a berendezésnek a működése azon alapszik, íhogy a rácskörbe kapcsolt mérendő feszültséget az ellenkező előjellel kapcsolt telep feszültségével semlegesít­jük. A mérés előtt a rácskört a (7) sarkok-30 nál rövidre zárjuk. Ekkor az, anódáram­körbe kapcsolt (3) ampermérő valamely kitérést fog mutatni. Ezután a rövidre zárást megszüntetjük, a mérendő feszült­ségforrást a (7) sarkokhoz kapcsoljuk éa 85 az (5) szabályozható ellenállást addig váJ toztatjuk, amíg a (3) ampermérő a rö­vidrezárt rácskörnek megfelelő kitérést mutatja. Ekkor a (6) voltmérőn leolvas­hatjuk a mért feszültséget. Ez az eljárás abban az; esetben célra- 40 vezető, ha a mérendő feszültséget szol­gáltató telep belső ellenállásainak nagy­ságrendje kb. a százezredrésze a felhasz­nált elektroncső teljes rácsköre ellenállá­sának. Ha azonban a mérendő feszültsé- 45 get szolgáltató telep belső ellenállása ennél lényegesen nagyobb, akkor a telep belső ellenállása és a rácskör ellenállásá­nak viszonya szerint a mérés többé­kevésbbé pontatlanná válik, s íha pl. a 50 kettő nagyságrendben megegyezik, úgy a rácsra aiz elektroncsőben felrakodó elektro­nok folytán keletkező feszültség, mely a mérendő feszültséghez vagy hozzáadódik, vagy abból levonódik, a mérést lényege- 55 sen meghamisítja. A találmány szerinti berendezés, mely a 2. ábráin van feltüntetve, az említett hátrányt kiküszöböli. Ez a berendezés tartalmazza aa 1. ábra szerinti berendezés 60 (1—7) részeit és ezenfelül egy további (8) segédtelepet és (9) szabályozható ellen­állást is. Ennél a berendezésnél a nyitott rácskörben lévő ós az elektronok által fel­töltött rács feszültségét semlegesíthetjük 65 a rács és fűtőszál közé ellenkező előjellel kapcsolt (8) segédtelep (9) szabályozható ellenállással változtatható feszültségével, mely szabályozható ellenálláson oly fe­szültséget állítunk be, amely megegyezik, 70 de ellenkező értelmű az elektroncső nyi­tott rácsának feszültségével és így a rács és fűtőszál között sem zárt, sem nyitott rácskör esetén feszültségkülönbség nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom