121841. lajstromszámú szabadalom • Öblítőtartány
Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 121841. SZÁM. XXI/b. OSZTÁLY. — W. 6739. ALAPSZÁM. Oblítőtartány. Dr. Weiszburg- Pál vízvezetékszerelő, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 13-ika. összekötve, mely csatorna a (11) csavarH rat szűkíthető. A (4) összekötőrúd (8)| 40 picékénél fogva a (9) emelőteíngely (10) nyúlványa által megemelhető;, a (12); emelő lenyomásával. Az emelőtengelyt eíre4 deli helyzetébei a (13) rugó a (14) pecekre) támaszkodva nyomja viss,za. A (9) emelő-* í5 tengely a (15) csúcs-csapágy ban forog és az (1) házba csavart (16) fedélbe sülylyesztett (17) tömítőszeliencén át van kivezetve. AJZ (le) rugóház a (18) becsavart fedéllel van elzárva, amely fedél a (20) 50 rugót az (5) szelepre szorítja. A (3) szelep alá a víz a háló/zatbóíli az (ld) csőicsatlakozáson keresztül jut,} az, (le) szelepházból pedig a (19) öblítőcsövön át távozhat. A (19) öblítőcsőbe 55 a (21) visszaszívást gátló szelep (vagy ehhoz hasonló) vagy beépítve, melyet a IV. ábra tüntet fel. A készülék működése a következő: len nyomjuk a (12) emelőt, miáltal a (3—5) 60 szelep párt megemeltük és a;z (ld) csőicsa'tlakozást a (19) öbiítőcső felé megnyitottuk, tehát a víz a hálózatból közvet-í lenül az öblítőcsőbe folyik. A (12) eme-» . liőt azonnal elengedjük, miáMal a (20), 65 rugó ereje ós az (le) térben a (7) csatornán át beömlő víz által kifejtett nyomás a szelep párt lassankint ismét lezárja* •miáltal az öblítés véget ér. A szeleppart! a hálózati víz által az (5) és a (3) iszeife- 70 pékre kifejtett nyomásának különbségei tartja zárva, de biztosítja még a zárást a (20) rugó is. Előfordulhat az az eset, hogy a hálóh zatban kihagy a nyomás. Hogy ekkor a 75 csészéből a hálózatba a víz vissza nej Mindmáig az árnyékszékek csészéinek! öblítése külön tartánnyal történt, amely egy bizonyos Vízmennyiség tárolására ké-í pés és lehetőleg magasan van elhelyezve* . mivel az esési energia hozzájárul a csésze öblítéséhez. Ezzel a módszerrel minden egyes öblítéshez kb. 10 1 víz szükséges, az öblítés és a tartány feltöltésié' zajjal jár és a tartány tápvezietékénidki önműködő vezérlése kényes szerkezetet kíván, amely a tapasztalat szerint gyakori üzemzavarok forrása. Találmányom a víz nyomásának energiáját az öblítéshez 'felhasználó öblíttő-1r, tartány, mely egyszeri öblítéshez kb. 3 1 vizet fogyaszt, zajtalanul működik, egyszerű szerkezeténél fogva üzembiztos,! melynél az öblítés utáni feltöltési periódus elmarad és valamennyi hatósági rendelőd kezesinek is eleget tesz. Az I. ábra az öblítőtartányt hosszmetszetben, a II. ábra keresztmetben tünteti fel, az V. ábra pedig az öhlítiőtiartány egy .Jf) részletét ábrázolja metszetben. A készülék áll az (1) házból, amely magában foglalja az (la) szelepházat, az (lb) tartányrészt és a^ (le) rugóházat. Az (la) szelepházba bele van csavarva a (2) s,ze-30 lepüléSi, amelyre, a (3) alsó szeleptányér vagy ehhez hasonló .zárótést fekszik föl. A zárótest a (4) rúd közvetítésével van merev kapcsolatban az (5) felső s.zetep-' tányérral, vagy ehhez hasonló' .zárótesttel^ 3!i mely utóbbi zárótest az (le) rugóházba1 becsavart (6) sízelepülésen zár. A (3) sze^ lep alatti tér és az (le) rugóház belvilága a (7) csatorna által van egymással
